A gazdasági válság a vendéglátóipart is utolérte. Az ágazat válsága már 3-4 éve tapasztalható Magyarországon, azonban a recesszió tovább növelte a problémákat. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint az ágazat egyharmada teljesen eltűnhet, ami akár 40 ezer munkahely megszűnésével is járhat.
A bezárás okairól egyelőre nem kíván nyilatkozni a cég vezetése, az mindenesetre bizonyos, hogy a gazdasági válság miatt bekövetkező forgalomkiesés, és a növekvő kiadások miatt a cég más európai országokban is kénytelen volt megszüntetni több kávézóját.
A 30 éves múltra visszatekintő Gloria Jean's Coffees a világ egyik leggyorsabban növekvő franchise láncolata. A magyar kávézók felszámolása legalább 25 dolgozó állásának megszűnésével jár együtt. Az elbocsátásokat szakaszosan hajtják végre.
A vendéglátás egyharmada eltűnhet
Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke szerint az éttermek 28-30 százaléka teljesen eltűnhet a válság miatt, ez számításai szerint 35-40 ezer munkavállalót érinthet. A gondok már 3-4 éve tapasztalhatók, a gazdasági válság erre csak "rásegített" – tette hozzá.
A MVI elnöke úgy gondolja: a recesszió vesztesei elsősorban a tisztességesen működő vállalkozások és olyan üzletek lesznek, amelyek működésükben a hagyományos hazai irányvonalat képviselik.
Háber Tamás szerint a vendéglátóipar alapvetően túl van adóztatva, és nem használ neki az sem, hogy nincs törvényi szabályozás, a vállalkozások szabadpiaci elvek szerint alakulnak. Ez azzal járt, hogy az ágazat szükségszerűen felhígult, több olyan éttermet nyitottak, amelyre nem is volt a lakosság részéről igény – közölte az elnök.
Vidéken csak vegetál a vendéglátóipar
A hazai vendéglátóipar megpróbálja a nyitva tartás korlátozásával túlélni a válságot. Egyszerűen azért, mert nem zárhatja be véglegesen a vállalkozást, mivel nagy részüknek csak ez a bevételi forrása – tudtuk meg Antalffy Gábortól, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) elnökétől.
Antalffy szerint a legnagyobb baj vidéken van. Az üzemeltetési költségek ilyen irányú korlátozásával próbálkoznak például a Balaton menti éttermek tulajdonosai közül többen is, holott évekkel korábban nem volt jellemző, hogy ebben az időszakban zárva tartottak volna.
Az elnök konkrét példát is említett: Hollókőn egyáltalán nincsenek nyitva a vendéglők, hétvégén is általában csak akkor, ha utazási irodákkal előzetesen egyeztettek a látogatók számát illetően.
Antalffy Gábor hozzátette: a panziók és a vendéglők leginkább hitelekből próbálják átvészelni a holtidőszakokat, viszont a bankok a válságra hivatkozva a folyószámla- és a forgóeszközhitelek felvételét jelentősen megszigorították, ezzel kényszerhelyzetbe hozva a vállalkozásokat. Az elnök szerint ezt sokan már nem fogják elbírni, és végleg lehúzzák a rolót.
2. Megoldási javaslatok a válságra
A KISOSZ most azért lobbizik a kormánynál, hogy a cafetéria-rendszer megadóztatása semmiképp se kerüljön bele a gazdasági megszorító intézkedések közé. A statisztikák szerint a belföldi szállodák forgalmának harmada utalványos fizetésből származik, az üdülési csekk mintegy belső pénzként funkcionál a piacon.Kedvezményekkel és akciókkal a tapasztalatok szerint még be lehet csalogatni a vendégeket, jól példázza ezt a Torkos Csütörtök sikere – nyilatkozta a KISOSZ elnöke, de szerinte ez önmagában kevés ahhoz, hogy kisegítse a válság miatt komoly bevételi veszteséget elkönyvelő vállalkozásokat.
Forrás: Zoom
