Rövid hírek a kávé világából

A kávéház eredetileg kávé fogyasztására szakosodott vendéglátóipari egység volt, amely később éttermi funkciókat is ellátott és a társasági élet fontos színterévé vált.

Története

Isztambulban az első kávéházak az 1550-es években nyíltak, és számuk gyorsan nőtt. A kávéházakba elsősorban azért jártak a férfiak, hogy a kávéivás ürügyén kiszabaduljanak zárt világukból, társaságra leljenek, szórakozhassanak, beszélgethessenek. Bár a szultánok rendeletekkel többször is megpróbálták a kávéházakat betiltani, kevés sikerrel, hiszen a hatalomnak nem állt érdekében lemondani a kávéra kirótt vámról és illetékekről.

Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven. Párizsban az első kávéház 1672-ben nyitotta meg kapuit, a londoni néhány évvel korábban. Hamarosan elterjedt Hollandiában, Németországban, s megjelent Magyarországon is.

Magyarországon

Az első ismert pesti kávésra vonatkozó adat 1714-ből származik, amikor is a "katolikus rác" Cavesieder Blasius (=Kávéfőző Balázs) házat vásárolt Pesten. 1729-ben három kávés civakodásáról tanúskodik a pesti tanács jegyzőkönyve: az említett Balázs és a német Franz Reschfellner tesz panaszt az olasz Francesco Bellieno olcsó árai miatt, amellyel rontja az üzletüket… A 20. század elején már csaknem 500 kávéház működött a fővárosban, ami alkalmat adott a legkülönbözőbb foglalkozású embereknek beszélgetésre és politizálásra. Az asztaltársaságok közül néhány már a 19. században kultúrtörténeti jelentőségű volt (például Petőfi Társaság, Tízek Társasága). Az 1910-es évek fontosabb fővárosi kávéházai: Abbázia kávéház (Andrássy út 49.), Akadémia kávéház (Akadémia u. 5.), Ámor kávéház (Nagymező u. 7.), Andrássy kávéház (Aréna út 78.), Anker kávéház (Király u. 15.), Aréna kávéház (Damjanich u. 51.) Astor kávéház (Erzsébet krt. 41.), Balaton kávéház (Rákóczi út 17.), Baross kávéház (József krt. 45.), Belvárosi kávéház (Eskü tér 5.), Bodó kávéház (József krt. 56.), Britannia kávéház (Széna tér 7.), Cairo kávéház (Lövölde tér 6.), City kávéház (Szabadság tér 13.), Deák kávéház (József krt. 55.), Drechsler kávéház (Andrássy út 25.), Edison kávéház (Teréz krt. 24.), EMKE kávéház (Erzsébet krt. 2.), Erzsébet híd kávéház (Döbrentei tér 6.), Európa kávéház (Fő u. 80.), Fehérvár kávéház (Fehérvári út 44.), Fiume kávéház (Múzeum krt. 13.), Gellért kávéház (Fehérvári út 1.), Gresham-Venezia kávéház (Ferenc József tér 5-6.), Ostende kávéház (Rákóczi út 20.) Az első világháború előtti élénk budapesti kávéházi élet egyik oka a főváros szűkös és túlzsúfolt lakásviszonyaiban keresendő.

A Pallas nagy lexikonában

„Kávéház az az utcai földfeletti üzlethelyiség, melyben kávé, tea, csokoládé, italmérési engedély tárgyát nem képező szeszes italok, az utóbbiakhoz szükséges nedvek, végre az elősorolt cikkekkel fogyasztani szokott sütemények mindig kaphatók; melyben legalább két rendes nagyságu tekeasztal folytonosan a közönség rendelkezésére áll, kivéve a kültelkeken és szállókban levő Kávéházak, melyekben egy tekeasztal is tartható; végre mely Kávéház felirattal van megjelölve.

Kávéházi vagy kávémérési üzlet nyitására engedélyt csakis teljesen megbizható egyén nyerhet. A megbizhatóság a rendőrségnek külön e célra kiállított bizonyítványával igazolandó. Engedélyt egyáltalában nem nyerhet az, ki nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt és az, ki bordélyházat tart. A vendégek szolgálatára kifogástalan előéletü egyének alkalmazandók.

Kávémérésekre szóló engedély egyedül kávé, tea, tej és csokoládé kimérésére és ezen italokhoz való sütemény eladására jogosít. Tekeasztalok felállítása, bárminemü játék kártyákkal vagy egyéb jelekkel és eszközökkel, végre zenélés vagy dalolás a kávémérésekben feltétlenül tilos. Minden kávémérés kivülről kávémérés címmel látandó el, kávémérőknek a Kávéház cím használata tiltatik. Hogy mennyiben gyakorolható a főváros kizárólag kisebb haszonvételi jogának tárgyát képező italmérés kávémérési üzletben, az e részben fennálló szabályok határozzák meg. A kávémérés, tekintet nélkül az évszakra, esti 11 órakor bezárandó és reggeli 3 óra előtt ki nem nyitható.

A Kávéház Magyarországon igen elterjedt üzleti ág. Összesen van az országban 1377 Kávéház és kávémérés (825 férfi és 552 nők tulajdona), következő segédszemélyzettel; tisztviselő 42 férfi, 435 nő; családi kisegítő 12 férfi, 457 nő; segéd 1328 férfi, 110 nő; tanonc 39 férfi, munkás 19 férfi, napszámos 35 férfi, 14 nő; szolga 656 férfi és 696 nő; az összes segédszemélyzet száma 2131 férfi, 1712 nő, összesen tehát 3843 személy, vagyis az önálló iparüzőkkel együtt ezen iparág 5220 egyént foglalkoztat. Ezen iparág legnagyobb mértékben Budapesten van képviselve, csaknem fele az egész ország Kávéház-iparának. Van összesen önálló Kávéház és kávémérés 663, mig a segédszemélyzet száma 1734.” A két háboru között költözött Budapestre egy család aki már korábban Pakson is üzemeltetett kávékimérőt. A Gratzag család 1867-ben, a kiegyezés évében a jelenleg ausztriai területen fekvő Lajta környéki Münchdorfból költözött, a magyarországi kereskedelmi utak mentén fekvő Paksra. Itt már komoly kávépörkölő üzemet működtettek, és nagykereskedelmet folytattak. Az üzem a város meghatározó részén a Zöldfa épületében kapott helyet mely későbbi átépítések során az Erzsébet szálló és kaszinó nevet kapta. Ezen épület a régió legnevezetesebb központi kulturális találkozóhellyé nőtte ki magát. Gratzag Gyula/1898-1946/ a paksi Könyök u 2-ben lakott családjával, három gyermekével, Istvánnal, Gyulával és Erzsébettel. A paksi családi üzemet később 1924-ben Budapestre költöztették, itt saját vendéglőik ellátását/Budapest IX. kerület Csarnok tér, Budapest, VII. kerület Thököly út - Cserhát u sarok, Szilágyi Erzsébet fasor /és a környezetük üdítő kávéztatását tartották szem előtt.

Nevezetes kávéházak

• Centrál Kávéház (Budapest)
• Pilvax (Budapest)
• New York kávéház (Budapest)
• New York kávéház (Kolozsvár)
• Japán kávéház (Budapest)
• Központi Kávéház (Esztergom)

Kávéházi irodalom

A kávéházi életről számos huszadik század eleji irodalmi mű (próza, vers) szól. Az Egy szobalány naplója, Octave Mirbeau regénye 1900 júliusában jelent meg.

Nagy Lajos: Budapest nagykávéház

Szép Ernő: Lila ákác, regény

Rakéta Irodalmi Kávéház, Válogatta és a bevezetőt irta: Galsai Pongrác, antológia

Ugyanakkor Carlo Goldoni már 1750-ben megírta A kávéház (La bottega del caffé) című komédiáját.

Kávéház és festészet

A képzőművészeknek is gyakran szolgált témájául a kávéházi élet, például Mihail Fjodorovics Larionov: Szabadtéri kávéház (1907) című festménye, vagy Henri Toulouse-Lautrec A kávéházban; a sápkórós pénztárosnő (1898), Boileau úr a kávéházban (1893) című festményei. Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin (1917-18) Kontrareliefjeinek formát felhasználja egy kávéház dekorálásához. (A Pittoresque kávéház belseje) A francia festőművész, Edgar Degas képzeletét megragadták a műsoros kávéházak (café chantant), az ottani embertípusok és jelenetek. Egész sor ilyenfajta kompozíciót terem­tett remek szín- és fényhatásokkal: Zenés kávéház (Ambassadeurs) (1876-77), Kesztyűs énekesnő (1878). Egyik legelső ilyen képe volt A kutya dala (Chanson du chien), egyik leghíresebb képe az Abszint kávéházban (1876). Vincent van Gogh Éjszakai kávéház című festménye.

Forrás: Wikipédia