Rövid hírek a kávé világából

Az export adómentességét kihasználva több piaci szereplő "adóoptimalizáló" tevékenységbe kezdhetett az itthoni kávépiacon, erre utal legalábbis a kávéexport megugrása és az import csökkenése. A csak papíron utazó termék − a kiskereskedelembe feketén visszakerülve − rögtön 27 százalék árrést jelent, ráadásul a vendéglátóegységekben vagy a nagykereskedelemben is könnyen elhelyezhető.

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Évek óta egyre jelentősebb arányban fogy feketén a kávé, az importált termék egy részét Magyarországon dolgozzák fel − például a behozott nyers kávét itthon pörkölik −, majd továbbértékesítik. Ez technikailg exportnak minősül − mert hozzáadott értéket jelent −, de hasonló a helyzet a banánérleléssel is.

Magyarországon mindig is jellemző volt bizonyos mértékű kávéexport, az import pedig a KSH adatai szerint kisebb-nagyobb ingadozással, de csökkent az elmúlt években: 2009-ben közel 30, tavaly pedig 20 ezer tonna felett volt. Az export azonban emelkedik: 2008-ban a teljes behozatal kevesebb mint ötödét tette ki, tavaly azonban már annak háromnegyedére rúgott. Az itthoni fogyasztás − az import és az export különbségeként − azonban nem csökkent ilyen mértékben (bár ennek alakulását nem egyszerű meghatározni, a statisztikák nem mennyiségre, hanem értékre vonatkoznak).

A kávé ára az elmúlt években jelentősen emelkedett, ez egyrészt visszavetette a fogyasztást, az értékben meghatározott forgalomban azonban ez kevéssé mutatkozik meg. A Napi Gazdaság becslése alapján − ami igyekezett figyelembe venni az áremelkedést is − az elmúlt években évente 5-10 százalékos visszaesést mutathatott a piac a mennyiséget illetően. Ez is jelentős, de meg sem köztelíti azt a mértéket, ami az import−export arány alapján papíron mutatkozik. Egy kávékereskedelemmel foglalkozó informátorunk szerint elvben akkor ugrana meg az export ilyen mértékben, ha két új gyár is felépült volna, nagyjából ennyi ugyanis a többletmennyiség. Márpedig erről nincs információ, és a magyarok sem szoktak le ilyen mértékben a kávézásról.

Sokkal valószínűbb, hogy a piac egyes szereplői áfacsalást hajtanak végre, vagyis a behozott kávé jelentős részét exportként mutatják ki, a termék azonban nem hagyja el az országot. Az export áfamentes ügylet, ezért ha itthon marad a termék és feketén kerül vissza a kereskedelmebe, máris 27 százalék árréssel dolgozik a kereskedő. Egyszerre tud irreálisan alacsony árat ajánlani és magas hozamot elérni. Az ilyen termékeket például vendéglátó-ipari egységekben lehet elhelyezni, ahol nem követhető le grammra a felhasznált mennyiség, piaci forrásunk szerint azonban a nagykereskedelmi egységek polcain is jelentős mennyiség landolhat a "fekete" kávéból.

A magyar kávéexport 2008-ról 2009-re és 2010-ről 2011-re ugrott meg jelentősen. Az első év a válság berobbanásáé, így ott több dolog is közrejátszhatott, amelyek közül a dollárárfolyam alakulása mindenképpen említésre méltó. A második ugrásnál az arabica világpiaci ára emelkedett jelentősen: kilogrammonként 350-ről 550 dollárcentre, majd az elmúlt évben még tovább, a tavaly áprilisi csúcs 660 dollárcent felett volt, jelenleg 390 dollárcent körüli az ár.

Forrás: Napi Gazdaság