KezdőlapbelépésregisztrációFórumkosárfacebookyoutube

A Pascucci kávépörkölőjében jártunk Monte Cerignone-ban

Pascucci kávépörkölő látogatásEgy roppant kedves megkeresés érkezett a Pascucci főhadiszállásáról Monte Cerignonéból, hogy szívesen látnák a Kávékorzó Magazint egy gyárlátogatásra.  Természetesen elfogadtam a szíves invitálást, amire május 17-20 között került sor.
A Pascucci magyarországi forgalmazójától, Magda Attilától (Magda Kft.) indultunk Pécsről vasárnap délelőtt szálláshelyünkre Riccione-ba.


A szállodánk RiccionebanA közel 900 km-es útra elkísért még a NonLoso kávézó egyik tulajdonosa, Rudas Ferenc és Schmidt Anikó tolmács is.
Az utazás a hosszú út ellenére is jó hangulatban telt, és estére már Riccione-ban voltunk, ahol a Pascucci egy teljesen felújított szállodában foglalt számunkra szobát, amely ebben a szezonban nyitott ki először. A különlegessége az volt, hogy minden egyes szobát valamelyik világcég (Rolex, Mercedes, Pascucci, TechnoGym, stb.) szponzorálta, és az Ő stílusukban történt a belső tér kialakítása.

Egy valami azonban minden szobában azonos volt, hogy rendkívüli igényességgel lett berendezve, minden high-tech vezérlőpultokról működött, és mindenkinek volt egy saját kis Pascuccis kávégépe.
Azt hiszem a képek önmagukért beszélnek:

Pascucci kávépörkölő látogatás szállodaPascucci kávépörkölő látogatás szobaPascucci kávépörkölő látogatás fürdő

Pascucci kávépörkölő látogatás szoba beltérPascucci kávépörkölő látogatás pascucci szobaPascucci kávépörkölő látogatás szoba kávésarok


Egy gyors zuhany, átöltözés után már várt is minket a cég közép-kelet európai export menedzsere Andrej Ceccoli a családjával. Rövid bemutatkozás után elsétáltunk egy közeli étterembe vacsorázni, ahol megbeszéltük az út fáradalmait, és megtudtuk, hogy itt tartózkodásunk alatt, Ő fog minket kalauzolni, és megmutatni a gyárat, és a különböző Pascucci Shopokat, amik mind egyedi dizájn szerint készültek, és a világ számos pontján megtalálhatók. A másnapi kezdést reggel 9:30-ra beszéltük meg.
Másnap reggel mindenkit mintha kicseréltek volna, frissen és kipihenten jött reggelizni, a nagyon kellemes és egyben óriási ágynak köszönhetően. A szobák zajszigetelése is első rendű volt, így semmi utcazaj nem zavarta meg a nyugodt pihenést.
Reggelinél egy nagy négykaros géppel készültek a kávék, kapucsínók, mondanom sem kell, hogy Pascucci kávéból. Itt jegyezném meg, hogy ezen a területen annyira erős a cég jelenléte, hogy csak elvétve lehetett más márkát képviselő kávézóba belefutni.
Andrej pontosan érkezett a Porsche Cayenne terepjárójával, amivel aztán végig fuvarozott bennünket. A szállodától elsőként az üzembe vezetett az utunk Monte Cerignone-ba, a Pascucci főhadiszállására.

A gyár története nagy léptékben a következő képen alakult: 1883-at írunk, amikor Antonio Pascucci, textilkészítők fia elhatározza, hogy kereskedelemmel fog foglalkozni. Az ötletet elősegítette, hogy július 15-én Olaszország és Anglia aláírta azt a megállapodást, amellyel a két állam közötti szabad hajózást és kereskedelmet bevezetik. A gyarmatokról behozott élelmiszerek közül főleg a nyers kávé volt a szenvedélye. 1935-ben Mario Pascucci folytatva az apja által elkezdett munkát, megnyitja az első családi kereskedést Monte Cerignone-ban, amelyet a felesége, Domenica vezetett. A háború befejezése után Dino Pascucci, Mario testvére saját kávézót nyit Monte Cerignonéban és beszereli az első eszpresszó kávégépet. Specialitása a kávé és a szorbet ("sorbetto") volt. A lendületet a háború fékezte meg. A háború végeztével Alberto feladata volt, hogy újraszervezze, és újra beindítsa az üzemet, amely évről-évre egyre biztosabb talajon kezdett állni. Alberto a kiemelkedést a kíméletes feldolgozásban, és a minőség folyamatos fejlesztésben látta. Kereste a különleges aromájú és minőségű kávékat, amelyekkel az akkori tendenciát is megelőzte. Ez a merész húzás nyerőnek bizonyult, és sikerült folyamatos fejlődést elérnie. Alberto fiával Marioval, és Francesca testvérével osztozik jelenleg is a cég tulajdonrészén.

Maga a gyár egy kisebb dombon található, ahonnan lehengerlő panoráma nyílt a völgyre. Amíg haladtunk befelé vezetőnk elmesélte, hogy az üzem a mai napig szinte családi vállalkozás, és nagyjából 50 fővel dolgozik. Az irányítás legnagyobb része manapság már Mario Pascucci feladata, de természetesen Alberto Pascucci idős kora ellenére is rendszeresen bejár dolgozni. Mi is összefutottunk vele. Roppant kedves és udvarias úriember.

Kávécserje Mario irodájábanAz üzemben Andrej kedvesen Mario Pascucci irodájába invitált bennünket, ahol gyorsan átestünk egy formális ismerkedésen, és azonnal szívélyes beszélgetésekbe folytunk. Mario irodájában egy méretes arabika cserjéről mindenki megkóstolta a kávécseresznyét, és a magokat pedig elhoztuk elültetésre. Kiderült, hogy rendkívül büszkék a különböző elért eredményeikre, és a Kávékorzós díjakat, vagy arról készült képeket mindenhová viszik szerte a világban, ahol részt vesznek valami kiállításon vagy eseményen.

Pascucci kávépörkölő látogatás üzem belsőEzután következett maga az üzem, ahol folyamatosan folyt a munka és a termelés. A kávékat három nagy pörkölő gépen pörkölik. Az alapanyag emberi kéz érintése nélkül, egy zárt csőrendszer segítségével kerül a pörkölőbe a megálmodott receptúra szerint, teljesen automatikusan. Elmesélték, hogy a különböző Pascucci blendek gyakorlatilag több éves kísérletezés eredményének a gyümölcse.

A szemes kávék mellett, a másik oldalon készültek a különféle podok, és történt a csomagolás. Minden folyamat precízen és gördülékenyen zajlott, ahogy a nagykönyvben meg van írva.

Pascucci üzem csomagolási részPascucci kávépörkölő látogatás Andrej CeccolivalPascucci kávépörkölő látogatás pod gyártás, csomagolás

Az üzem fölötti térben, a magasban volt a laboratórium, ahonnan rá lehetett látni a munkafolyamatokra, és itt történik a kísérletezés, és kóstolás is. Ide érkeztek be a különféle kávéminták, amiket egy gázfűtésű mini méretű Probat pörkölővel pörköltek meg.
Megtudtuk, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a filter kávé irányába is, mivel sok külföldi országban nagyon népszerű, de Olaszországban, leginkább a fiatalok körében kezd elterjedni. Illetve a másik érdekes vonal a török kávé, amelyből pedig orosz, és török piacra adnak el egyre nagyobb mennyiségben. Ezekből gyorsan készítettek is egy-egy kóstoló italt. A fermentált török kávé ugyan nem az én ízlésvilágom volt, viszont a filter finomra sikeredett. Megkóstoltuk még a Cascarát (szárított kávé cseresznye hús) is, amely szintén érdekes, és kellemes élmény volt, és mindenki tetszését elnyerte.

Pascucci labor probat pörkölővelKészül a CascaraRudas Ferenc és Andrej a filterkávét várja

A laborból egy másik „kísérletezős” helységbe mentünk, ahol a Pascucci legújabb projectjével foglalkoztak. A cég belefogott egy saját márkás kávégép fejlesztésbe, amely gépek az „XLVI” nevet kapták, és nem csak karos, hanem podos gépeket is terveztek, és fejlesztettek. A cél a mérnök elmondása szerint a lehető legnagyobb egyszerűség, és a tökéletes hőstabilitás elérése volt. A gépeket a legjobb minőségű alkatrészekből állítják össze, a könnyű szerelhetőség, és minőségi kivitel jegyében. A mostani trenddel mondhatni teljesen szemben haladnak, mivel az elektronika gyakorlatilag csak az adaghosszúságot vezérli, semmi PID, vagy érintőképernyő, mint a mostani divatos kávégépeken.

XLVI kávégép

Ennek ellenére az eredmények rendkívül biztatóak, mivel a gép nagyon finom kávét készít, minden hókuszpókusz nélkül is.
Innen az út az eszközraktárba vezetett ahol hegyekben álltak a régi gépek, és őrlők. Mindenféle gép látható volt itt a La Marzocco-tól kezdve a Faema-ig bezárólag.

kávégép hegyek a raktárbankávéőrlől szép számmal
 

XLVI gépek összeszereléseA nyersanyagraktárt nem tudtuk megnézni, mert éppen árurakodás folyt, így inkább elmentünk megnézni a régi pörkölőt, ahol jelenleg az „XLVI” gépek összeszerelése folyik. Egy viszonylagosan kis műhelyben néhány munkás, ahogy mondani szokták „hand made” szerelte össze a polcokon sorakozó alkatrészekből a megrendelt kávégépeket.


Innen ebédelni indultunk egy helyi étterembe, ahová csatlakozott Mario Pascucci is.

Ebédelni mentünkA sztori érdekessége, hogy a rendelést felvevő pincér amúgy szintén a gyárban dolgozik mint pörkölő mester, és ebből az étteremből szállítják a dolgozók ebédjét is, amit szintén a Pascucci finanszíroz a munkásoknak. Valóban mint egy nagy család.
Mondanom sem kell, hogy isteni finom steakeket, salátákat, sajttálakat kóstoltunk végig. Gyakorlatilag a kidurranás határán voltunk folyamatosan. Az ebéd mellé pedig az elmaradhatatlan Proseccot, és könnyed vörösborokat fogyasztottunk.

San MarinoInnen utunk folytatásaként a híres és egyben varázslatos San Marinoba vezetett (amely egyébként a világörökség része), egy kellemes városnézés keretében. Mondhatni autentikus tolmácsolásban, mivel Andrej Ceccoli San Marinoi lakos, és természetesen a Porsche is ilyen felségjelzéssel rendelkezett. Ezen kiváltság okán egészen a felső parkolóig mehettünk, ahová a turistákat már nem engedik fel busszal. Így szezonon kívül még bőven elviselhető embermennyiség volt, és kényelmesen tudtunk nézelődni, majd a vár tetején lévő étterem teraszán elfogyasztottunk némi koktélt. A panoráma valami elképesztően gyönyörű volt, és mindenkit levett a lábáról.

San Marino erődSan Marinoban San Marino parlament

Kilátás fentrőlKözös fotóSan Marino utcakép

A városnézős program végeztével Andrej san marinoi irodájába mentünk az esti program kezdetéig, ahol mesélt a munkájáról, hogy milyen feladatokat lát el a cégnél, és válaszolt a kérdéseinkre.

Elmondta, hogy a napi program zárásaként egy rántott oliva bogyó kóstolón fogunk részt venni, ami ott egy tradicionális étel. Megtudtuk, hogy ezt leginkább köretként, vagy salátával, sajttal akár főételnek fogyasztanak. Három tételsort kóstoltunk végig, egy hagyományos töltésűt, egy húsost, és egy szarvasgombával töltöttet. Mellé különféle friss zöldségek, és darabolt parmezán szerepelt a kínálatban, illetve különféle mártogatósok. Nem is gondoltam volna, hogy ez mennyire laktató étel. Mondanom sem kell, hogy az összes rendkívül finom volt, és jól esett hozzá a már-már elmaradhatatlan Prosecco is.

A nap zárásaként még kiültünk az egyik kedvenc bárunkba egy kis beszélgetésre és koktélozásra.

Aperol a köbönProsecco behűtveKötelező rágcsálnivalók

Másnap a különböző Pascucci Shopokat mutatta meg nekünk Andrej Ceccoli. Ezek a mintakávézók különböző méretűek, melyek terjedelme a közepestől, a nagyon nagyig terjed. Stílusos és kellemes dizájn, a Pascucci tervezői által megálmodott berendezésekkel, különféle kávékülönlegességek, gyümölcslevek, és ételek jellemzik a kínálatot. Az látható volt, hogy a helyiek körében is rendkívül népszerűek voltak. Minden esetben nagyon sok vendég volt, és előfordult, hogy még asztal sem jutott a lenti részen.

Pascucci Shop BioPascucci Shop beltérPascucci Shop pult

Pascucci Shop a szálloda mellettPascucci Shop pult és filterPascucci Shop a sétáló utcában


Komoly mennyiségű kávét kóstoltunk végig, és annak ellenére, hogy mindenhol jó kávét kaptunk (kivéve egy-két helyet) azt kell mondanom, hogy az itthoni normális helyeknek egyáltalán nem kell szégyenkezniük minőség terén.

Ezt a napot vendéglátóink lazábbra fogták, így volt időnk nézelődni egy picit, és lemenni a tengerpartra. Legnagyobb meglepetésünkre a víz annyira kellemes volt, hogy még fürödtünk is egyet.

Fagyizás a beachenA nap további része teljesen kötetlen formában telt. Külön érdekesség, hogy pont ekkor ment keresztül Riccione-n a „Giro Di Italia” mezőnye. A rengeteg kerékpáros elsuhanása különleges látványt nyújtott. Megkóstoltunk pár különleges fagylaltkreációt, vásárolgattunk, és a helyi bárokban ismerkedtünk az Aperol Spritz különböző arányú módozataival.

Másnap reggel a szállodánk mellett található Pascucci Shopban találkoztunk Mario Rossival, aki éppen Kínából repült haza, és beugrott, hogy üdvözöljön bennünket. Mesélt a kínai piacra történő sikeres betörésről, és hogy mennyire emelkedőben van az ottani kávéfogyasztás. Hatalmas piacról van szó, ahol nagy divat lett kávét fogyasztani. Nyílt ott több Pascucci Shop is, amelyek komoly forgalmakat bonyolítanak. Természetesen közben elfogyasztottunk pár kávét risztrettó, és eszpresszó formájában.

A megbeszélés után elbúcsúztunk egymástól, és kijelentkeztünk a szállodából, hogy rengeteg élménnyel feltöltődve hazainduljunk. Köszönjük a sok kedvességet, és szíves vendéglátást a Pascucci csapatának, és Magda Attilának.