Tévhitek a kávéról (pro és kontra) Udo Pollmer, a „Halál a konyhában” c. könyv szerzője írja a kávéról:
PRO
A történelem során a kávéivást gyakran büntették. Törökországban 1633-ban például halállal. Manapság is sokan próbálják rossz hírét kelteni a „fekete leves-nek, mondván izgatja a mellékvesét, a bőrszövetekben blokkolja a véráramlást, gyomor-bél-májkárosodást, sőt rákot is okoz. Az igazság pont az ellenkezője, mondja Pollmer. Gasztroenterológiai kutatások egész sora bizonyítja, hogy a kávénak máj- és veserák megelőző hatása van! Napi két kávé elfogyasztása a kutatások szerint 40%-kal csökkenti a májrák esélyét.
Sőt az alkohol káros hatásait is mérsékeli. A kávéivók ritkábban szenvednek májcirrózisban és Gamma-GT értékük is alacsonyabb a kávét visszautasítókénál. A patikákban méregdrágán vásárolt májteák helyett a professzor a kávé élvezetét ajánlja. A változó korban lévő hölgyeknél a napi 1-3 csésze kávé elfogyasztása a szív és érrendszeri haláleseteket 1/4-ével csökkentette. A nagyszámú csoport vizsgálata az epekőképződés, a Parkinson kór és a diabétesz előfordulásának jelentős csökkenését regisztrálta. A kávé növeli az agy szerotonin szintjét, ezáltal örömforrást jelent. Hiánya fokozza a depresszió kockázatát. A szerotonin „fényfüggő”, ezért isznak az emberek gyakrabban kávét a reggeli órákban. És ezért vedelnek a skandinávok is körülbelül ötször annyi kávét, mint az olaszok.
Még egy téveszme: sokan hosszú kávét isznak eszpresszó helyett, holott a hosszú kávéban sokszorta több a koffein, mint a „legerősebb” risztrettóban (szuper rövid eszpresszó). A vegyszerekre természetesen a kávéban sincsen semmi szükség!
KONTRA (Káros a kávé?)
O. Paul már 1963-ban hétezer szívbetegen végzett tanulmányában leírta, hogy a szívbetegség gyakorisága jelentősen összefüggött az elfogyasztott kávé mennyiségével. Ez nagy meglepetést okozott a szívbetegséget kutató szakértők körében, mivel azonban a Paul által tanulmányozott csoportot statisztikailag kicsinek ítélték, a kávé és a szívbetegség közt felfedezett összefüggés természetét véletlenszerűnek tartották.
A Brit Medical Journal 1990-ben közölt egy felmérést, mely 38.000 35 és 54 év közti norvég férfira és nőre terjedt ki, melyből kiderült, hogy az elhalálozás rizikója kétszer nagyobb volt a férfiaknál és négyszer a nőknél azon csoportnál, akik kilenc vagy több csésze kávét ittak naponta, összehasonlítva azokkal, akik egy vagy kevesebb csésze kávét fogyasztottak.
Más kutatók akik 130.000 amerikain végeztek felmérést hasonló eredményre jutottak. Oscar Jankelson és társai kimutatták, hogy a kávé közvetlenül megváltoztatja a vércurkor-szintet, vagyis a vizsgáltak vércukor értéke magasabb kávéfogyasztás után, mint előtte. Ezen felfedezés nyugtalanságot okozott, ezért nagyméretű kutatásokat javasoltak a kávé "káros hatásának" tanulmányozására.
1968-ban Samuel Bellet kimutatta, hogy a kávéfogyasztás növeli a szabad zsírsavak szintjét a vérben. Mivel az emelkedett vérzsírszint érelmeszesedést és más degeneratív betegségeket okoz, nyilvánvaló, hogy a kávéfogyasztás növelheti a szívbetegségek gyakoriságát. 1972-ben Bellet azt is kimutatta, hogy a koffein elősegíti a fibrillációs típusú szívritmuszavarok létrejöttét.
További felmérések is pozitív összefüggést fedeztek fel a kávéfogyasztás és a magasabb vér koleszterin szint között. Az elvégzett kísérletek azt bizonyították, hogy a kávéfogyasztás 10 hétig történő teljes beszüntetése után a vér koleszterinszintje átlagban 13 %-kal csökkent, míg azoknál, akik visszatértek a kávé fogyasztáshoz fokozatos koleszterinszint-emelkedést tapasztaltak.
Khulman és társai pedig azt igazolták, hogy a koffein a chromatin (génállomány) leépülését okozza a sejtekben. Ilyen károsodás előfordul akkor is, amikor valaki sugárzásnak volt kitéve. Khulman szerint egy bögre kávé annyi kárt okoz, mint 0,01 röntgen sugárzás (az x sávban). A saját szavaink szerint: "komoly annak a valószínűsége, hogy a koffein az ember számára az egyik legveszélyesebb mutagénnek bizonyul".
Megfigyelték, hogyha hernyók táplálékaihoz csak kis mennyiségű koffeint adnak, azok elvesztik étvágyukat, megráncosodnak és elpusztulnak. Hasonló hatásúak a rokon vegyületek is, pl. a teában, a kakaóban és a kólában található teofillin és metilxantin csoportok. Továbbá a lárvák már 10 %-os kávépor és 3 %-os teapor koncentráció esetén 24 órán belül elpusztulnak. Tehát a koffein és rokon vegyületei kiváló rovarirtó szerek. Ám ebből joggal feltételezhető, hogy az emberi szervezetre sem ártalmatlanok.
A népesség azonban sajnos abban a tévhitben nevelődik, hogy a kávé és a tea ártalmatlan italok. A fentiekből azonban kitűnik, hogy a kutatók meggyőző bizonyítékokkal szolgálnak arra vonatkozólag, hogy a koffein egyik fontos tényező bizonyos degeneratív betegségek (érelmeszesedés, cukorbaj, szívbetegségek) kialakulásában.
KONKLÚZIÓ: AZ IGAZSÁG ODAÁT VAN!
Forrás : Ideál Online