Kávé típusa: De Roccis Crema Bar Qualita Rossa

Pörkölés ideje: , Lejárat ideje: 2012.08.01 , Csomagolás: 1kg-os szelepes csomagolás
Ár: 4125.- Ft/kg, , Forgalmazó adatai

Ennél a mintánál is nagyon változatos a pörkölés szintje, egészen világos szemek és sérültek is előfordulnak, de kisebb mennyiségben. Daráláskor az illata nem jellegzetes. Ez a blend toleránsabb a hőfokra, nem ugranak ki egyből rossz ízek. Fő ízként egy lágy étcsokist mutat fel, e mellé zárkózik kicsit később a karamella kesernyés-édessége. Utóízében egy érdekes, kicsit savanykás, rozsos-rozskenyeres vonal ugrik be. Nálam kevés cukorral jobbnak tűnt, valahogy az ízek jobban domborítottak. A crema sötét, de nem égett, lassítja a cukrot, és megmarad a csésze falán. A teszt vége felé már oda kellett figyelni a szőkülésre. Tejes italként átlagos. Ez a keverék szintén nem hajaz a De Roccis általam ismert vonulatára, nem találtam meg benne a testes, határozott, karakteres vonalat.

A kávébab nagyon hasonló az előző De Roccis mintához, ebben is sok az eltérő pörkölésű szem, sok a sérült bab is. Őrléskor a babok illata sült kenyeres. Az első próbáim alapján a közepes hő tartományt lőttem be, mely jónak is bizonyult, noha a magasabb hőfoknál is jó eredményeket kaptam. Ennél a mintánál szerencsére nincsen rossz hőfok esetén a bántó földes, penészes íz, mely az előzőnél komolyan büntetett. A minta láthatóan itt sem túl friss, nem nagyon szép a lefolyás, kissé öregecske benyomást kelt. A krém mogyoró barnás színű, vastagsága megfelelő, a cukrot szépen tartja, és olajossága is jónak mondható. A keverék íze viszonylag egyszerű : egy kakaós-étcsokoládés fő vonal mellett érezhető még egy piciny rozskenyeres, pirított magvas íz. Ennyi. Semmi kiugró, bántó vagy tolakodó aroma. Savassága elenyésző, utóíze nem karakteres. Koffein tartalmát közepesnek éreztem, a koffeinre érzékenyek az esti órákban ne fogyasszák, viszonylag robusztás keverék lehet érzésem szerint. (40-50% talán) Csakúgy mint az előző mintánál ez a keverék is jó tejes italokban is, én azonban rövidre csapolt risztrettóként fogyasztottam főként. Összegzésként azt mondom ez sem egy kiugró keverék, de engem jobban meggyőzött mint az előző De Roccis minta. Nagyon frissen szívesen tennék még vele egy próbát.

Őszintén megvallva, az előző minta után kicsit félve bontottam az újabb De Roccis csomagot. Tovább erősítette a félelmem, hogy a szemek nagyon hasonlóak voltak, noha talán kevésbé nagy a szórás a méretükben, szintén sok a töredezett kávébab, és ugyanúgy nagyon tarka a pörkölés. Illata intenzív, étcsokoládés, dohányos. Szerencsére az aggodalmaim már az első csapolások után eloszlottak: annak ellenére, hogy ez a minta sem tűnik igazán frissnek, semmilyen kellemetlen, bántó ízt nem tapasztaltam. Az átlagosnál finomabb irányban található az ideális őrlési beállítás. Hőmérséklet tekintetében igen széles spektrumban próbálkozhatunk, alacsonyabb hőfok alkalmazásával a robusztás jegyek kerülnek előtérbe, és egészen a középmagas tartományig elmehetünk, amikor már szinte megég a krém, ilyenkor más – számomra szerethetőbb – karaktert kapunk. Célszerű a tömörítést és így a lefolyást a szokottnál egy árnyalattal vékonyabbra venni, az eszpresszó mennyiségének alsó határára csapolni. A krémje érdekesen viselkedik, normál hőfokon nem túl vastag, általában a mogyoróbarna sötétebb, homogén vagy enyhén mintázódó árnyalatát mutatja, megfelelő állagú és olajosságú. A vége hajlamos kiszőkülni. Közepesen magas hőfokon a krémképződés fokozódik, a maradékot a végén szinte ki kell harapni a csészéből. Bár a megégés kezdődő jeleit mutatja, nem kell megijedni tőle, így lesz igazán jó. Alapvetően étcsokoládés-kakaós jellegű a blend, pirított olajos magvas, napraforgós, karamellás, rozskenyeres jegyekkel. A hőfok emelésével az étcsokoládé inkább kakaósba fordul, a pirított dió jóval határozottabb lesz, megjelenik a marcipán, és kap egy leheletnyi virágos-fűszeres lecsengést. Tejes italok alapjául is jó eredményt ad, a kakaós jelleg itt is jól kidomborodik. Koffeintartalmát közepesen magasnak érzem, ezért az arra érzékenyek késő délután már óvatosan fogyasszák. Nagyon szívesen kipróbálnám egészen frissen, úgy érzem, sokkal több lakozik benne ilyenkor.  

A második De Roccis minta vizuálisan szinte megegyezik az előzőleg tesztelt keverékkel, talán valamivel több a robuszta benne. A pörkölés minősége itt sincs a helyzet magaslatán, a szénné égett szemektől kezdve a félig nyers babokig minden megtalálható a zacskóban, a sérült és forgácsolódott kávészemek száma pedig jelentős. Ettől függetlenül ez a blend nem lenne olyan rossz, mint amit most írni fogok róla, ha valamivel frissebb lenne. A lefolyás a magasabb robuszta tartalom ellenére tipikusan fáradt: szinte krémesség nélkül indul meg vékony, fekete csíkban, majd táncolva össze-vissza folyik (szimpla szűrőkosár 10g őrleménnyel). A csúnya lefolyás javítható magasabb dózissal, pl. egy telepakolt La Marzocco szűrőkosárral, mely a végterméknek is jót tesz, krémesebb sűrűbb lesz. Az ital krémessége jónak mondható, a crema nem bőrös, nem habos, kellően selymes, jó a viszkozitása és szép sötét mogyoróbarna színű, mintázódásra nem hajlamos. A kávé íze egyszerűnek mondható, étcsokoládés, pirított rozskenyeres jellegű. Ez egy kedvelhető ízvilág, de a tesztek nagy részében nem sikerült tisztán megkapnom: legtöbbször belekeveredett az ízek közé az előző De Roccis blendből ismert sajtpenészes íz, valamint az ital tonikos, de inkább füstös keserűsége számomra már a nehezen tolerálható határt súrolja. 3dl szénsavas ásványvízzel leöblítve is olyan szájízt hagy maga után, mint amikor egy rosszul sikerült szalonnasütéskor véletlenül egy jó adag hamu is kerül a zsíroskenyérre. Végső elkeseredésemben beletöltöttem a kávét egy Saeco automata gépbe és azt kell mondanom, hogy ezzel a kávékészítési módszerrel volt a legfogyaszthatóbb. A keverék koffeintartalma jelentős, ezért aztán automata kávégép tulajdonosok reggeli kávézására ideálisnak mondható.