KezdőlapbelépésregisztrációFórumkosárfacebookyoutube

Európában terjeszkedik a Starbucks

újabb kávézókat nyit európában a starbucksÚjabb kávézókat nyit Európában a Starbucks, miután aláírt egy licensz-megállapodást az SSP élelmiszer-üzemeltetővel. A társaság így próbálja meg ellensúlyozni a visszaeső amerikai keresletet.

Az SSP-vel kötött megállapodás értelmében a következő három évben több mint 150 kávézó fog nyílni repülőtereken és vasútállomásokon, számol be a BBC News.

A vállalat történetében először a Starbucks novemberben negyedéves visszaesést volt kénytelen bejelenteni az Egyesült Államok piacán. Mivel a visszaesés folytatódott, a társaság az új termékek bevezetése mellett a tengerentúli terjeszkedésre helyezi a hangsúlyt. A seattle-i központú társaság 6,7 millió dolláros veszteséget könyvelt el a június 29-én zárult három hónapban, míg egy évvel korábban 158,3 milliós plusszal zárta a negyedévet - közli a BBC. A cég arról is hírt adott, hogy jövőre több egységét fogja bezárni, mint amennyit nyit.

A cégóriás neve folyamatosan felbukkan a címlapokon, hol a többezres dolgozói elbocsátások kapcsán, hol pedig a vállalat környezetszennyező politikája miatt. Legutóbb a The Sun számolt be, az iszonyatos mennyiségű vízpazarlásról, ami a kialakított üzletmenet miatt nap mint nap eltűnik a Starbucks lefolyóiban.

{youtube}UQOBN_RYp18{/youtube}

A kávézólánc elnök-vezérigazgatója, Howard Schultz szerint az SSP segítségével sikerülni fog megszilárdítani a márkát Európában, elsősorban Németországban, Angliában és Franciaországban. A vállalat a közelmúltban jelentette be, hogy jövőre Budapesten is megnyitják az első hazai Starbucks kávézót.

 a starbucks kávélánc magyarországon is nyitA Starbucks és Howard Shultz története elválaszthatatlanok egymástól. A szegény sorból saját erőből felküzdő Shultznak köszönhető, hogy a kis Seattle-i kávémérésből, a Starbucksból a világ legnevesebb kávéház-lánca fejlődött ki.

Shultz a diplomája megszerzése után marketingesként dolgozott, ám a jól pörkölt kávé illatába szerelmes üzletember habozás nélkül feladta jól fizető állását, amikor meghívták Seattle-be, hogy a Starbucks marketingese legyen. Az eredeti Starbucks üzletei főként a kávé pörkölésével, és forgalmazásával foglalkoztak.

Shultz saját, olaszországi tapasztalataira hagyatkozva elkezdte népszerűsíteni a helyben fogyasztást, a többi tulajdonos azonban nem bízott a profilváltásban, úgy vélték, az amerikaiak nem fognak lelkesedni az Európában bevált presszókultúráért. Letiltották Shultzot a további próbálkozásokról. Ő ezért – utólag kiderült, átmenetileg - otthagyta a céget és külső befektetők segítségével vágott bele tervei megvalósításába. Il Giornale néven nyitott kávézókat, amelyek kegyetlen versenyt diktáltak a Starbucksnak. A tulajdonosok egy idő után bedobták a törülközőt, és túladtak üzleteiken. Shultz volt a vevő, kialakította a Starbucks üzletek sajátos arculatát, és a brand elindult ország- majd világhódító útjára. Új városokban, új államokban jelent meg a Starbucks. Kaliforniában hozták ki először a jeges kombinációkat, köztük a a Frappucinot. Amerika-szerte 13 ezer üzletük kínálja a presszókávét és annak százféle variációját.

starbucks coffe koncepcióA Starbucks koncepciójának lényege, hogy a klasszikus olasz eszpresszó kultúrát próbálja kombinálni a gyorséttermi gondolkodásmóddal. Vagyis a Starbucksban nincs pincér, a vendéget a pultos szolgálja ki, majd kellemes, kávéházi környezetben ülve fogyaszthatja a kávét, süteményt, vagy akár el is viheti. ("for here or to go?" – kérdezi a kávéfőző).

Budapesten már több mint ötszáz minőségi kávéház működik Míg korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy tejeskávéért ötszáz, hatszáz, sőt hétszáz forintot is elkérjenek, ma már van erre fizetőképes kereslet, és nemcsak a jómódú turisták részéről. Ennek hiányával magyarázták többek között, hogy a Starbucks miért nem érdeklődött korábban magyarországi piacnyitás iránt.

A Starbucks - jól bevált formulája szerint - nem próbál piacelső lenni, inkább megfigyeli, hogy a hasonló szisztémával dolgozó cégek miként boldogulnak az adott területen. Valószínűleg ezt a sémát követi hazánkban is a sztárkávézó. Valóban, a fővárosban máris több Starbucks-sémára működő kávéház üzemel. Többek között a Stardust (magyar tulajdonú), Cafe Shop Company (osztrák tulajdonú), California Coffee Company (német tulajdonú), Gloria Jean’s (ausztrál tulajdonú). Sikeres a magyar tulajdonban lévő Semiramis és Sir Morik is.

Rákérdeztünk a seattle-i vállalat PR-menedzserénél, Kate Bovey-nál, hol maradtak eddig, ő azonban másfajta magyarázattal szolgált. „Nem hinném, hogy késésben lennénk, időbe kerül, amíg megtaláljuk a megfelelő partnert, akinek licencet adunk, illetve akivel közös vállalkozásba kezdhetünk" - magyarázta a PR-vezető.

Mindenesete a Starbucks hosszabb távon csak a külföldi országokban 20 ezer üzletet akar működtetni, és csupán ebben az évben 700 új Starbucks-ot nyitnak. Nem valószínű, hogy a magyar piacot sokáig kihagyhatják számításaikból.

Forrás: HVG, MFOR