A koffein metilxantin-származék (INN: caffeine) (1,3,7-trimetil-xantin, C₈H₁₀N₄O₂), fehér, keserű ízű, kristályos vegyület. A kávé (1-1,5%), tea (2-5%) és kóladió (kb. 1,5%) alkaloidja. Kis mennyiségben a kakaóbab is tartalmazza. Amíg nem sikerült azonosítani, a teában lévő élénkítő anyagot a koffeintől eltérőnek tartották, és teinnek (vagy tininnek) nevezték, azonban kiderült, hogy a két vegyület egy és ugyanaz.
 

Élettani hatása

A központi idegrendszert izgató hatást elsősorban az agykéregre és a nyúltagyi vagus-, légző- és vazomotor centrumára hat, emeli a légzőközpont CO₂ érzékenységét és a légzési percvolument. Alacsony koncentrációban csökkenti a perifériás ellenállást az agyi erek növekvő ellenállásával szemben, elernyeszti a simaizmokat, különösen a bronchusokét. Az agyalapi vegetatív központok izgatása révén emeli a testhőmérsékletet, a mellékveséből adrenalint vesz el, hatására a veseerek tágulása miatt a vesében kis mértékben növeli a glomerulus filtrációt és csökkenti a nátrium tubuláris reabszorpcióját ezért fokozódik a vizeletkiválasztás, fokozza a gyomorban a sav- és pepszinszekréciót.

A szíven közvetlen hatással növeli a szív frekvenciáját és a kontrakciók erejét. Az agyi erek tónus fokozódása az adenozin receptorok gátlásán, a cardiovascularis hatás, valamint a bronchiális izomzat elernyedése, a foszfodiészteráz gátlásán alapszik. Foszfodiészteráz enzim gátló, és kompetitív A1 és A2A adenozin-receptor gátlószer; 3,5- cAMP foszfodiészteráz gátlószer, a cAMP szint emelése révén hat. Emellett direkt vagy indirekt hatása van az intracelluláris Ca²⁺-koncentrációra ill. az intracelluláris Ca²⁺ funkciójára. Gyógyszer-kombinációkban az agyi erek szűkítésével potenciálja a fájdalomcsillapítók analgetikus hatását, így azok dózisa, és ezzel a mellékhatások veszélye csökkenthető. A májban metabolizálódó gyógyszerek plazma-átáramlását csökkenti, így megnyújtja a felezési időt és növeli a steady-state koncentrációt.

A koffein élénkítő hatású gyenge pszichostimuláns, valamint diuretikus hatású. Továbbá enyhíti a fáradtság tüneteit és fokozza a munkaképességet. Ugyancsak közismert a mérsékelt mennyiségű koffeinnek a gondolkodásért felelős cerebrocorticalis mezőkre gyakorolt serkentő hatása: fokozza a szellemi tevékenységet, javítja a szellemi funkciókat, gyorsítja a szellemi gondolattársítást, a gondolatok világosabbá válnak, könnyebben és gyorsabban születnek, javítja az ítéletalkotást és a megfigyelőképességet, csökkenti a fáradtságot és álmosságot. Az izmok teljesítőképességét fokozza. Ily módon a koffein serkentő hatása kellemesebb közérzetet is okozhat. Pszichés labilítás, depresszió, lehangoltság esetén szokványos adagjai is növelhetik a probléma súlyosságát, izgatottságot, ingerlékenységet okozva. Ez fokozottan jelentkezik koffeinérzékenység esetén.

Mellékhatásai

Tartós fogyasztás esetén enyhe tolerancia és addikció alakul ki, de ez nem tartós, néhány hetes "elvonókúra" megszünteti. 300 mg fölötti fogyasztás esetén kézremegést, erős szívdobogást, a fejben vértolulást idéz elő. Magasvérnyomás, ritmuszavar, szorongás, pánikroham provokátor, migrént okozhat. A gyomorra gyakorolt káros hatás, gyomorégés, hasnyálmirigyrák rizikófaktor.

Halálos adagja: 5-10 g.

Felhasználása

Ősidők óta használják élvezeti szerként azon növények kivonatát, amelyekben a természetben előfordul (kávé, tea). Ezenkívül az élelmiszeripar felhasználja üdítőitalok előállításához (kólák, energiaitalok).

A gyógyászatban alkoholmérgezés és kimerültség kezelésére, élénkítőszerként, valamint fájdalomcsillapító és megfázás elleni gyógyszerek gyártásához használják.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Coffeinum néven hivatalos.

Különböző italok koffeintartalma

Részletes koffein-táblázat

Témához kapcsolódó cikkeink:

• A koffeinmentes kávé, és a koffeinmentesítés
• Tévhitek a kávéfogyasztás hatásairól
   

Források: Wikipedia, O. A. Neumüller: Römpp Vegyészeti Lexikon, Knoll J.: Gyógyszertan

A kávét mintegy 80 trópusi és szubtrópusi országban az északi szélesség 23. és a déli szélesség 25. fok közötti, úgynevezett kávéövben termelik. Ezek közül azonban csak kb. 50 országban termelnek gazdaságilag jelentős mennyiséget exportra. Ezen országok többsége fejlődő ország, és devizabevételeik jelentős részét a nyerskávéexportból nyerik.
A kávéiparban a különböző termelőországokból származó kávékat eredetükkel jelölik meg. Ezzel első megközelítésben a kávé típusát (íz, babforma, szín) jellemzik. Egy származási helyen belül további finom megkülönböztetéseket tesznek termelőterület, földrajzi magasság, minőségi osztályok, szüret szerint.

Etiópia
• A kávé őshazája

• Száraz és nedves eljárással* készített arabica kávé, részben vadon növő kávécserjéből

• Az erről a területről származó, csúcsminőségű kávé jellegzetes aromajegyekkel rendelkezik, amit csak itt lehet találni.

Kenya
• Nedves feldolgozású arabica kávé
• Telt íz jellegzetes aromával és jelentős savtartalommal

Uganda
• Zömében száraz feldolgozású robusta kávé

Elefántcsontpart
• Szinte kizárólag robusta kávé száraz feldolgozásból

Brazília
• A világ legnagyobb kávétermelő országa
• Túlnyomórészt száraz feldolgozású arabica kávé
• Lágyabb, testesebb íz, sok kávékeverék alapja; kifejezetten jó eszpresszónak

Kolumbia
• Kizárólag nedves feldolgozású arabica kávé
• A termesztés magas területeken (2000 m magasságig) folyik
• Telt, lágyabb íz, elegáns aroma

Guatemala
• Szinte kizárólag nedves feldolgozással készülő arabica kávé
• Vulkanikus hegyvidékeken
• Pikáns, telt íz, jellegzetes aroma

Costa Rica
• Kizárólag arabica kávé, túlnyomórészt nedves feldolgozás
• Kiegyensúlyozott, aromás íz

India
• Arabica és robusta, többnyire száraz feldolgozás
• Fő termőterület Dél-Indiában
• Nagyon telt, mégis lágy íz

Indonézia
• Túlnyomórészt robusta, száraz feldolgozás

Vietnam
• Szinte kizárólag száraz feldolgozású robusta kávé

El Salvador
*Két fő pólus jellemzi ezt a kávétermelő országot. A tradicionális bourbon arabika fajták, és a másik póluson a pacamara található. Ez az elefántbabnak is nevezett maragogype és egy paca nevezetű helyi caturra variáció hibridje.

 

* Mindkét eljárás során a friss cseresznyék megmosásával indul a folyamat. Viszont, míg a száraz eljárás esetében a mosás során szortírozott szemek a napon száradnak, addig a sokkal költség- és időigényesebb nedves eljárás során a vízzel való folyamatos kapcsolat lazítja meg a külső héjat, végül egy erjesztőmedencében, több órás áztatás után válik le teljesen a gyümölcshús.

Tisztelt Kávébarátok!
Végleges stádiumába ért a korábban már beharangozott kávékereső és kávézókereső fejlesztése. Arra szeretnénk bíztatni látogatóinkat és olvasóinkat, hogy vegyenek részt az adatbázis bővítésében, hogy ezzel is elősegítsük a hazai kávézási kúltúra fejlődését.

A pörkölés az a folyamat, aminek során létrejön a zöldkávéból a kávéital alapját képező pörkölt kávé. Ez által lesz a nyers ízből illat és aroma. A pörkölés magas hőmérsékleten történő száraz hőbehatást jelent, ami közben a kávébab fizikai és kémiai átalakulásokon megy keresztül. A kávé a pörköléssel válik élvezhetővé, úgy, hogy a fajta eredeti jellegzetes tulajdonságai a hőbehatás során megmaradnak. Tehát a pörkölés nem égetés, nem arra szolgál, hogy a hibákat elfedje. A pörkölt kávészemek mindig a barna valamely árnyalatában játszanak, soha nem feketék.

A pörkölés felfedezése indította el a kávét világhódító útjára. A felfedezés valószínűsíthetően úgy történt, hogy a kiszáradt kávégyümölcsöket főzés közben szándékosan, vagy véletlenül lepirították. De az is lehet, hogy az elfogyasztott gyümölcsök magját vetették a tűzre. A megpörkölődött kávészemek illatát megérezve, feltehetően megpróbáltak tudatosan kávét pörkölni. A pörkölt kávét először talán elrágcsálták, majd látva hogy porózus, főzetet készítettek belőle.

Különböző szintű pörkölési szinteket különböztetünk meg, annak megfelelően, hogy milyen erős, és mennyi ideig tartó hőbehatásnak tettük ki a kávét, és ezáltal milyen színárnyalatú pörkölt kávét nyertünk. így különböztethetünk meg hamburgi, bécsi, francia és olasz pörköltségi szinteket.

Az italkészítési technológiák függvényében nagyon erős összefüggés van az őrlési finomság, a választott pörköltségi szint és kialakított kávékeverék között.

A pörkölés során a legfontosabb fizikai változás, hogy a zöldkávébabok víztartalmának jó része elpárolog, és mindeközben a babok térfogata körülbelül 50%-kal nő. Ezáltal a pörkölt kávé szárazzá, porózussá, és őrölhetővé válik

A pörkölés során végbemenő legfontosabb kémiai változás, hogy az összetett szénhidrátok egyszerű cukrokká bomlanak, majd ezek karamellizálódnak. Ennek eredménye a kávé barnás színe. A fehérjék bomlásával íz és illatanyagok alakulnak ki. A pörkölésnek köszönhető az is, hogy a koffein felszabadul, ugyanis a nyerskávéban a koffein a csersavhoz van kötve.

A pörkölés alatt történő vizuális megfigyelés csak az egyik módja, hogy megállapítsuk, hol tart a kávé a pörkölési folyamatban. Önmagában nem is annyira hasznos, de kiegészítve az audiális visszajelzésekkel (első és második reccsenés) és a pörkölési folyamat alatt érzett szagokkal, illatokkal, már sokkal informatívabb. Figyelem, a kávé inkább szól kivételekről, mint szabályszerűségekről; egy szumátrai kávéfajta pl. úgy nézhet ki a második reccsenésnél, mintha még csak "City" fokozatban lenne, ugyanakkor néhány kávéfajta hajlamos túlhangsúlyozni a pörkölés fokozatát, azaz sötétebbnek néz ki, mint valójában, ilyen néhány kenyai és a St. Helena (és azt mondják, hogy a szárazon feldolgozott brazilok is hajlamosak erre). A szárazon feldolgozott természetes kávék nem pörkölődnek egyenletes színre, így aztán meg kell ítélnünk a színek középértékét, hogy megkapjuk a pörkölés szintjét és ez bizony nem könnyű. Ezen tényezők egyike sincs kapcsolatban a nyers kávé minőségével, a minőség egyedül csak a csészében dől el.

Ha már a minőség a téma: nagyon sok kavarodás övezi a kávé "ideális" pörkölését. Olvashatunk olyan reklámszövegeket, hogy "mély pörkölésű" vagy "lassú pörkölésű" kávé. Vajon lehet közük a tényleges pörkölési eljáráshoz vagy csak üres hablaty az egész? Az én teóriám az ideális pörkölésre az, ami maximálisan kihozza a kávé eredeti karakterét, mely karakter alapján jól beazonosítható a kávé származási helye. Ez általában egy világosabb "City" pörköléshez köthető, ami kevésbé látványos, mint egy sötétebb "Full City" pörkölés, ahol a babok már egységesebb színben pompáznak. Még egyszer, a kávé minőségét a csészében mérjük és nem a nyers vagy pörkölt babok kinézete alapján. Úgy gondolom, hogy az erősebb pörkölésű kávéknak már inkább "pörkölt karaktere" van, mely elnyomhatja a kávé eredeti karakterét, a kávé eredeti íze másodlagos lesz a pörkölt ízhez képest. Van egy pont a "Francia" pörkölésen túl, ahonnan az eredeti karakter már nem sokat számít...

Ön, a házi pörkölő határozza majd meg a pörkölés változóit, melynek eredménye egy olyan kávé lesz, amit imádni fog. Ez valószínűleg egy sötétebb pörkölés lesz, mint amit javaslok, de ne is törődjön ezzel! A megfelelő kombináció megtalálása mellett elmélyedhetünk a kávék sokféleségében, melyek megannyi különféle ízélményel ajándékoznak meg minket.

Pörkölés foka, hőmérséklet, jellemzés Ez a kávé a Probat 12 kilós pörkölőmmel lett készítve, így aztán használhattam a mintavételezőt, amivel bármikor kiemelhetek egy adagot pörkölés közben. A megadott hőmérsékletek eltérőek lehetnek a különböző pörkölőgépeknél a hőmérőszonda elhelyezésétől függően. Az enyém egy bekalibrált hőelem egy Extech thermométerrel, mely a pörkölő elejére van szerelve és a forgó kávétömeget szondázza. A pörkölési idők szintén nem szolgálhatnak viszonyításul, ugyanis gyorsított pörkölést alkalmaztam egy véletlenszerűen összeállított zöldkávé keverékkel. Vegyék figyelmen kívül az időket és a hőfokokat is legfeljebb csak viszonyítási alapnak használják! A lényeg, hogy lássuk a kávé átalakulását a pörkölés közben, annak érdekében, hogy meg tudjuk majd állapítani a pörkölés fokát a kávé színe, mérete és felületi mintázata alapján. Ez a kávé egy jó általános képet ad a pörkölés kinézetéről, de vegyük figyelembe, hogy ahány kávétípus, annyiféle. A szárazon feldolgozott kávét nem az áztatásos eljárással válogatják, hanem kézzel, szemenként, ezért aztán nem is egyenletes színre pörkölődik. Az egyenletes színnek nincs köze a minőségi pörköléshez vagy akár a kávé minőségéhez. A pörkölést munka közben tanulja meg az ember, nem köthető számokhoz és sokkal inkább szól a kivételekről, mint a szabályszerűségekről.	Kép Figyelem, a felső képen látható kávészemek nem egyeznek a lejjebb láthatóakkal
1. Zöld, pörköletlen kávé 0:00 - 23,5°C Egy véletlenül sikerült bio kávékeverék eredménye, ami már itt áll nálam pár hónapja. Sajnos, ha már itt az elején elrontjuk a dolgot, akkor löttek az egésznek, hiába a jó minőségű alapanyag. A fotók különböző fajta kávébabokról készültek, de sajnos nem emlékszem, konkrétan milyen fajták vannak ebben a félresikerült keverékben. Külső alapján nem éppen azok a szuper, magaslatokon termő fajták, úgy sejtem, hogy a keverék egy része Kona.
2. Kezd fakulni 4:00 - 132°C Fura kinézetű szemek, az első egy Kona Typica, a kisebb, kerekded formájú talán egy Bourbon vagy Mundo Novo. Amint láthatják, nem azonos időközönként veszek mintát, hanem inkább akkor, amikor már észlelhető vizuális változás áll be a baboknál. Nagyobb dobbal rendelkező pörkölőknek hosszabb idő kell, hogy átadják a hőt a baboknak, ezért kevesebb a változás az első pár percben. Vegyék figyelembe, hogy nem akartam jól pörkölni ehhez a fotósorozathoz, a lényeg az volt, hogy a babok barnulása jól látszódjon!
3. Korai sárga fázis 6:00 - 164°C Ennél a pontnál még nedvességet veszít a kávé gőz formájában, fizikai nagyobbodás még nem észlelhető. Forrólevegős pörkölőkben hamarabb eljut a kávé erre a szintre a gyorsan mozgó levegő hatékonyabb hőleadása miatt. A kávénak nedves szénaszerű illata van ebben a fázisban. Ezek a felmelegedési fázisok egy endotermikus folyamat részei: a kávé elnyeli a hőt egészen a pörkölés első hallható jeléig, az exotermikus első reccsenésig.
4. Sárgásbarna fázis 6:30 - 174°C A szemek elkezdenek barnulni és egyfajta márványosodás figyelhető meg, de nagyobbodás még nem észlelhető. Sült illat érezhető (sült kenyérhez hasonló) és kevésbé párás a kávé felől érkező levegő. Bizonyos fajták erősebb és fényesebb sárga színt kapnak ebben a fázisban, mint pl. a kosztarikai vagy mexikói kávék.

5. Világosbarna fázis 8:00 - 188°C Közeledik az első reccsenés. Némi nagyobbodás észlelhető, ahogy a szemek közepén lévő vájat kissé megnyílik, ezzel lehetővé téve a kávét borító vékony hártya, az ezüsthéj pelyva formájában történő részleges elvesztését.
6. Barna fázis 9:00 - 200°C Az első reccsenés kapujában állunk. Rövid idő alatt jelentősen barnult a kávénk, ami részben a cukrok barnulása, részben pedig a Maillard reakció hatása (ez felelős a sült marhahús barnulásáért is).
7. Az első reccsenés kezdete 9:20 - 205°C Ezen a ponton hallhatóak az első pattanó hangok, melyek hasonlatosak a pattogatott kukorica pukkanásaihoz. Figyelem: a feltüntetett hőmérséklet a pörkölőtér szondázásából származik, a babok tényleges hőmérséklete az első reccsenésnél úgy 180°C lehet.
8. Az első reccsenés folyamatban 10:00 - 213°C Az első reccsenés alatt a kávé színe még tarka, egyenetlen, a babok nagyobbodása folytatódik a középső vájat megrepedésével. Nedvesség szabadul fel a kávé belsejéből és a vékony hártya maradéka is távozik pelyva formájában. Mivel az első reccsenés exotermikus, ezért a babok ilyenkor hőt adnak le, de nekünk gyorsan vissza kell állítanunk endotermikusba. Azoknál a pörkölőknél, melyek nem tudnak elég hőt leadni, a pörkölés folymata könnyen leállhat ezen a ponton, ami nem jó. Sült ízű lesz az eredmény, ha a pörkölmény a karamellizáció folyamata (149-205 °C-os belső babhőmérséklet) alatt hőt veszít.
9. Az első reccsenés vége 10:40 - 219°C Ezt nevezzük City pörkölésnek, a babok felülete némiképpen kisímult az expanziótól, de azért vannak még rajtuk sötétebb, erezet-szerű minták. A kávészemek kitágultak az első reccsenéskor történő gázkibocsájtástól, megjelölvén azt a pontot, ahol a szén-dioxid és a víz külön utakra tér.
10. City+ pörkölés 11:05 - 224°C Egy rövid periódus az első és a második reccsenés között. A kávé ismét elnyeli a hőt egészen addig a pontig, amikor is a bab faszerű cellulóz szerkezete összeroppan, ez a második reccsenés. Nagyon rövid idő és hőmérsékletváltozás alatt ismét tovább barnul a kávé.
11. Full City pörkölés 11:30 - 229°C A második reccsenés határán A kép egy világosabb Full City pörkölést mutat. Ennél a pontnál a második reccsenés határán van a kávé. A babok belső hőmérséklete 230°C körül szokott lenni a második reccsenésnél, de az első reccsenéshez képest kicsit kevésbé kiszámítható. Miért? Az első reccsenés a kávészem fizikai megnagyobbodása, míg a második a kávészem belső struktúrájának összeroppanása. Ez a szerkezet cellulóz, mely rendezett és kevésbé rendezett cellulózokból áll, melyek különbözően reagálnak a hőre. A kávéfajták, származási helyük és termesztési helyük szerint különböznek fizikai méretükben és sűrűségükben, így a belső struktúrájuk is különböző és nem egyformán reagál.
12. Full City+ pörkölés 11:50 - 234°C Az első hallható roppanások A kép egy sötétebb Full City pörkölést mutat. A kávé éppen csak belépett a második reccsenésbe, kb 10 másodpercnyi ropogó hang után lett leállítva a pörkölés. Összehasonlítva az előző Full City képeivel, nem sok különbség észlelhető. A különbség inkább hallható, mint látható.
13. Bécsi / enyhe Francia pörkölés 12:15 - 240°C Második reccsenés folyamatban (ez a legsötétebb eszpresszó pörkölésem) A Bécsi (vagy Continental) és az enyhe Francia pörkölés közti fázis. Ezen a ponton a pörkölt karakter kezdi elhomályosítani a kávé eredeti karakterét. Az észak-olasz stílusú eszpresszó általában 227-230°C belső babhőmérsékletre van pörkölve. A dél-olasz (Scura) általában enyhe Francia pörkölés vagy egy árnyalattal sötétebb.
14. Full Francia pörkölés 12:40 - 245°C Második reccsenés közeledik a végéhez A cukrok erősen karamellizálódtak (értsd: megégtek), lebomlottak, a kávébab fás struktúrája szenesedik, a mag tovább növekszik és veszít tömegéből, a kapott kávéital testessége egyre gyengébb, "vékonyabb", ahogy az aromás összetevők, olajok és oldható szárazanyagok lassan elégnek és füsttel borítják be a szobánkat. 245°C messze túl van azon, ameddig a Probat-tel pörkölök. 240°C-ig még elmegyek bizonyos keverékeknél, de nálam ez a határ.
15. Teljes elszenesedés 13:00 - 252°C Egyesek Spanyol vagy Olasz pörkölésnek is nevezik, ami inzultus mindkét nemzetre nézve Ezen a ponton a kávénak több, mint 25%-a hamu, elszenesedett, halott, faszén.
16. Öngyulladás ... 13:30 - 258°C Ez a bab a lángralobbanás határán van, konkrétan tüzet lehet gyújtani, ha egy nagyobb adagot hirtelen kidob az ember a pörkölődobból egy hűvös tálcára: a hirtelen oxigénbeviteltől lángralobbanhatnak. Egy kisebb méretű pörkölőnél nehéz elérni ezt a pontot, mert kevés az "üzemanyag", de egy igazán nagy, 2-3 zsákos pörkölőnél már jobb, ha hívod a tűzoltóságot mielőtt 258°C-ig merészkedsz. Ugye nem kell mondanom, hogy ezen a ponton már teljesen szenesedett az egész, egy kávészemmel, akár fel is írhatod a nevedet egy papírra.

*City, Full City megjegyzés: Felosztottam finomabb beosztásokra a pörkölést a City és a Full City között a + jel használatával. City: a kávé éppen túl van az első reccsenésen (kb 219-220°C) és itt van megállítva a pörkölés. City+: a kávé túl van az első reccsenésen és még hagyok időt a baboknak, hogy felületük egységes színt vegyen fel (kb 224°C). Full City vagy "true Full City": a kávé a második reccsenés határáig van pörkölve, anélkül, hogy azt elérné (kb 226-229°C). Full City+: a kávé éppen, hogy csak belép a második reccsenésbe, de ezen a ponton azonnal le van állítva a pörkölés (kb 229-231°C). Az én könyvemben ezen pont után jön a "Bécsi" pörkölés. A hőfokok a pörkölőgépben, szondával mért hőfokok.

***George Steinert házi pörkölő megjegyzése: Úgy láttam, hogy több új iRoast 2 felhasználónak is gondot jelent a pörkölési szintek meghatározása. Február óta használom az iR2-t. Azóta érem el a legjobb eredményeket, mióta beszereztem egy digitális thermométert és egy hőelem szondát, valamint összesűrítettem a SM honlapon található pörkölési szint útmutatót egy egyoldalas táblázatba. A hőfoktáblázat, az audiális és vizuális információk és idők közös használatával kiszámítható eredményeket tudok produkálni. Az alapokhoz továbbra is használtam a táblázatot, amikor júniusban áttértem egy RK forgódobos pörkölőre. Az első reccsenés kezdetéhez és végéhez viszonyítva határoztam meg a pörkölés fázisát. Egy idő után az illat lesz a kulcstényező. Az első reccsenés közeledtét már 60-90 másodperccel előtte megérzem az illatokból. Elsődlegesen a reccsenések hangját figyelem és csak másodsorban az időt. Az iRoast 2-nél a hőelem által közvetített hőmérséklet megbízható képet ad arról, hol tart a pörkölés, persze az első reccsenés kezdetét és végét rugalmasan kezelve a babok típusától függően. Az iRoast 2-nél sokat segít, hogy látjuk a babok színét és felületi mintázatát. Figyelem! Az első reccsenés nem törvényszerűen 205°C-nál kezdődik és nem feltétlenül 219°C-nál fejeződik be, de néhány tucat pörkölés tapasztalata után már jó viszonyítási alapnak lehet használni a leolvasott hőmérsékleteket.

George Steinert hőfoktáblázata:

Figyelem! Tom és George is hangsúlyozza, hogy a hőmérséklet önmagában nem határozza meg a pörkölés fokát. Ahány pörkölő, annyi féle és a különféle babok is különféleképpen pörkölődnek. Az oldalon található információk összessége segíthet meghatározni a pörkölés fokát, de egy-egy alkotóelem (külső megjelenés, hang, hőmérséklet) önmagában kevés hozzá. Legfőbbképpen kóstold is meg a kávét, hogy az íze mit mond a pörkölésről!