Az Eureka nálunk szinte ismeretlen márkanév, melynek oka roppant egyszerű: nem volt hazai importőre. Nemrég változott a helyzet (www.miramaxshop.com), így jó eséllyel megkezdheti a felkapaszkodást a hazai népszerűségi listán. Annál is inkább, mivel az Eureka (pontosabban: Conti Valerio srl) nem kispályás csapat: más, patinás cégeknek is gyárt profi őrlőket (Nuova Simonelli, Victoria Arduino). A normál, őrleménytárolós Mignon is előfordul mindkét utóbbi márka választékában, ám az otthoni használatra legpraktikusabb, karba őrlős változatot (Instantaneo) csak az Eureka kínálja.
Az Eureka Mignon Istantaneo elvileg rendelhető 500g-os babtartállyal is, de ilyet nem láttam az importőrnél, a tesztpéldányon is a kisebb, 250g befogadóképességű kehely volt. Házi felhasználásra ez az ideális, egyebek között azért, mert (mint az összehasonlító táblázatból kisilabizálható) így igen kompakt méretű az Instantaneo – az öblösebb tartály 8cm-es magasságnövekedést eredményezne.
A robusztus fémház masszív mechanikát, és bikás, 225W-os (!!!) motort rejt, szemmel láthatóan nem spórolták ki az anyagot a készülékből az olaszok. A mérlegelés is ezt mutatja (4,5 kg), az eredmény: roppant stabilan áll a lábán a kis gép, nem lehet egy óvatlan kézmozdulattal, véletlenül leverni a pultról:-)
A kis kehely is nagyon profi: az ipari darálókhoz hasonlóan egy fémlemezzel lehet elzárni a garatot, ami jól jön, ha pl. kávét szeretnénk váltani, de még van a régiből a tartályban. Ilyenkor csak elcsúsztatjuk a lemezkét, leemeljük helyéről a kelyhet, s „kitárazzuk” a kávét, nem kell szenvedni/kanalazni/ - szóval praktikus megoldás.
A kehely-trükk csak a kezdet. A komolyabb, mélyreható ismerkedés is azt bizonyítja, hogy a kis Eureka igen logikus, átgondolt konstrukció.
Mire gondolok?
Amikor a fotózás miatt levettem a babtartályt, tovább vitt a kíváncsiság?. Kitekertem a krómozott fedlapot rögzítő kereszthornyú csavarokat, leemeltem a fedelet – és jött a meglepetés: a fedél túloldalára FIXEN van rögzítve az 50mm átmérőjű, sík késpár egyik fele! Ez annyit tesz, hogy a motortengelyre rögzített, másik kést állítjuk/mozgatjuk, a motorral együtt (!), amikor az őrlésfinomságot változtatjuk! (A konvencionális konstrukcióknál éppen fordított a helyzet: a motorra szerelt, alsó kés pozíciója állandó, s a felsőé állítható.) Az Eureka-féle konstrukció előnye karbantartás során felbecsülhetetlen: levesszük a kelyhet, majd a fedlapot, megtisztítjuk a késeket, kiporszívózzuk a pangó őrleményt az eldugott helyekről, majd fedlap + a 3db csavar + a kehely + a rögzítőcsavarja vissza – és kész! Az egész megvan percek alatt, és NEM SZÜKSÉGES az őrlésfinomságot újra kalibrálni, hiszen NEM kellett megváltoztatni a késpár mozgó tagjának pozícióját!
Az őrlésfinomságot egyébként a fedlap bal felső sarkában lévő, jó fogást biztosító (recézett palástú), skálázott tekerőgombbal lehet állítani - igen precízen, a legkisebb holtjáték sem érzékelhető a rendszerben. Azt is hozzátenném, hogy ha az érdemleges állításhoz közismerten rengeteg tekerést igénylő Iberitalt tekintjük az egyik végletnek, akkor az Instantaneo a másik: a tesztüzem alatt ötféle kávékeverékkel használtam (durván robusztástól a 100% arabikáig), s az ideális őrlésfinomságot gyakorlatilag 90 fokos állítási tartományon belül elértem.
Jó lenne egyszer egy csoportteszten összemérni a fentebb említett őrlőket – addig is abból főz a kávébolond, amije van?, tehát a saját darálómmal (Ascaso I-Mini2) vetettem össze a kis digót. Kúpos őrlőművű a tárcsás (sík) késpáros ellen!
Amikor hazahoztam az Eurekát, friss Moak Coffee Break (70-30%) volt az Ascasóban. Ledaráltam vele kb. 7 grammot, a maradék szemes kávét átöntöttem az Eureka kelyhébe, majd belőttem a tuti őrlésfinomságot a PID-es Nancy őnagyságához:-)
A tapasztalatok: ujjaim között morzsolgatva az őrleményeket az Eurekáét icipicit durvábbnak, de homogénebbnek éreztem. A Moakból addigra már elhasználtam bő fél kilót (az Ascasóval őrölve), tehát bizton mondhatom, hogy a PID-et 118 °C-ra állítva adott tökéletes eszpresszót – az Eureka őrleményéhez 1-2 °C-kal alacsonyabb hőmérséklet passzolt! Összességében szimpatikusabb volt az Eureka őrleménye, például a végére csúnyán elöregedett (rosszul csomagoltam be) Mokambo Buon Gustóból húzott eszpresszók kevésbé szőkültek ki, mint az ismét szolgálatba állított Ascasón darálva.
A csupa fém alkatrészeknek köszönhetően a sztatikus feltöltődés szerencsére nem létező jelenség az Eurekánál; a töpszli kiömlőcsőr elég pontosan „lövi” a szűrőtartó karba az őrölt kávét. Persze, az 50mm átmérőjű késeknek (is) köszönhetően rögösödik az őrlemény, de az esztétikai vonatkozásoktól eltekintve ennek – szerintem – nincs különösebb gyakorlati jelentősége, mert a tömörítés „megöli” a rögöket. Végül az akusztikus környezetszennyezésről: egy Iberitalhoz, vagy Ascasóhoz képest szinte diszkrétnek mondható az Eureka őrlés közbeni zajszintje:-) (A napokban volt szerencsém beüzemelni egy Mahlkönig Variót, az szvsz az eddigi őrlők közül messze a legkellemesebb frekvencián, és zajjal működik, de ilyen szempontból az Eureka is „ott van a szeren”.)
A kezelőszervek felsorolása nem nehéz feladat. Egy méretes, fekete színű, kétállású billenőkapcsoló (főkapcsoló) a készülékház oldalán, egy rugós fémnyelv a kiömlőcsőr alatt – ezt kell megnyomni a tartóvillába helyezett szűrőtartó karral, s indul a darálás, melynek időtartamát (egy ledarált adag tömegét) a készülék alján lévő potenciométerrel lehet szabályozni...hát bizony, ez nem éppen szerencsés megoldás. Finoman fogalmazva kevéssé kézre álló helyen van, a „+” „-” jel nem nevezhető precíz skálázásnak, igaz, ha egyszer sikerül beállítani, az Eureka pontosan teszi a dolgát. Őrlési tempója éppen megfelel otthonra, olyan 1,2-1,3g/sec.
Majd’ egy hónapig nyúztam az Eurekát, és nálam bizony „csont nélkül” legyőzte az Ascasót. Megjelenését tekintve abszolút nyerő a szóba jöhető vetélytársak közül – de tudjuk, ugye, hogy ízlések és pofonok... Hardveresen is roppant szimpatikus, afféle örök élet + 1 nap - feelingje van a stramm olasz versenyzőnek.
Ejtsünk azért szót a rút anyagiakról is: az Eureka – ha nem is sokkal, de – átlépi a 100 000 Ft-os lélektani határt. Sok ez, vagy kevés? Attól függ, honnan nézzük, hiszen az összesítő táblázatban éppen a józan középutat képviseli – van nála két olcsóbb, de akad két drágább is...