A szekszárdi Kávé Házát másodjára választották az ország legjobb kávézójának. A siker mögött mindenre kiterjedő filozófia, elkötelezettség és alázat rejlik.– Nem savanyú, hanem gyümölcsös – javított ki Tóth Sándor barista, miután első reakcióm nem volt éppen hízelgő a Pápua-Új-Guineából származó kávébabból készült eszpresszót kóstolva. A véleményem azonban rögtön megváltozott, amikor ugyanannak az alapanyagnak a hosszúkávé változatába kortyoltam bele. Na, abban tényleg volt valami gyümölcsös.
A kávé múltja és jelene a jövőben
A szekszárdi Kávé Házában a minőség az első – minden téren. Nem véletlen, hogy 2011 után tavaly is ezt a helyet választották a Magyarország legjobb kávézójának a Kávékorzó Független Kávémagazin szavazásán. Tóth Sándor tulajdonos azt meséli, a második cím elnyerése után gondolkodóba esett, vajon minek is köszönhetik az ismételt elismerést. Végül arra jutott, hogy a legapróbb részletekre való odafigyelés tette a kávézót a 2010-es nyitás után ilyen gyorsan sokak kedvencévé, sőt kultikus hellyé.
A náluk töltött idő a vendégek számára nem csupán egy csésze kávéról szól, hiszen a koffein adag elfogyasztásához egyedi, különleges hangulat társul. Ennek köszönhető az erős törzsközönség kialakulása. Ráadásul sokan az autópályáról is lekanyarodnak és betérnek hozzájuk egy forró ital kedvéért. Ott jártunkkor is valamennyi asztalnál ültek, beszélgettek, hörpöltek a vendégek, majd folyamatosan cserélődtek.
A szakmai világbajnokságokon is remeklő tulajdonos azt is kiemelte, hogy a siker mögött átgondolt filozófia rejlik. A hitvallás saját termékük, a Lucky Cap csomagolásán is olvasható: „The coffee’s past and future in the present.” Vagyis a kávé múltja és jövője a jelenben. E szerint tisztelik a tradíciókat, ugyanakkor keresik a jövő megoldásait, amit alternatív eszközök egész sora bizonyít a pult mögött. Oda egyébként bárki bemehet, ha kedve szottyan hozzá, és elkészítheti, kikísérletezheti a saját kávéját.
Hazánkban is elindult a kávéforradalom
– Aki nem őrül meg, az nem normális – idézte a vendéglátósok egyik alapgondolatát az elismert barista, amikor a munkatársakról kérdeztük. Ám az elengedhetetlennek tűnő bolondéria mellett nem elhanyagolható a pult mögött állók szakmai hozzáértése sem. Ennek meglétéről tanúskodik a falat díszítő számtalan oklevél, ám a filozófiát ezekre is alkalmazzák. Tehát büszkék rá, de az már a múlt része, a vendég pedig a jelenben szeretne jó kávét kapni – magyarázta Tóth Sándor.
Az elmúlt évből viszont nemcsak arra gondolhatnak vissza jó szívvel, hogy a Kávé Háza 1927 lett az év legjobb kávézója, valamint Tóth Sándornak ítélték a „Legtöbbet tette a kávészakmáért” díjat, hanem arra is, hogy ők készítették fel Orosz Ákos baristát a világbajnokságra, amelyet meg is nyert, és pörkölték számára mind a két versenykávéját.
Tóth Sándor arra is kitért, hogy jelenleg néhányan vannak hazánkban, akik elindították a kávéforradalmat. A Különleges Kávék Európai Szövetségének viszont egyedüliként ők tagjai Magyarországon, ami többlet információkat és a speciális alapanyagokhoz való hozzájutást teszi lehetővé számukra. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy nem a fogyasztói szokásokat szeretnék megváltoztatni, hanem a már kialakult kávézáshoz a minőséget hozzáadni. Ami pedig a szekszárdi kávézóban dolgozók fogyasztási szokásait illeti, napi hat kávé a minimum. De hát másképp hogy menne az új ízek megalkotása, ha nem a tapasztalati ismeretszerzéssel?
Versenyzőtársaktól ered a Lucky Cap
A Kávé Háza 1927 megnyitójának időpontja ugyancsak arról árulkodik, hogy mennyire figyelnek a részletekre. Az első adag kávé ugyanis 2010. szeptember 27-én, 19 óra 27 perckor készült el. A dátumhoz való ragaszkodás oka, hogy az 1927-ben alakult Caffe Carraro, egy olasz családi manufaktúra minőségi termékeit használják fel. Emellett a Kávé Házában a Lucky Cap (kabalakalap) is több helyen visszaköszön. Nem véletlenül, a kiegészítőnek ugyanis története van. Tóth Sándor a kolumbiai világbajnokságon viselt egy keménykalapot, amely után az angolszász versenyzőtársak kezdték őt a Lucky Cap névvel illetni.
Forrás: Teol
