KezdőlapbelépésregisztrációFórumkosárfacebookyoutube

Milánóban jártunk a Fieramilano Host 2013 kiállításon

Firemilano Host 2013 kiállítás logóOktóber 18-án nyitott a két évente megrendezésre kerülő milánói Host, ami a világ egyik legnagyobb Ho.Re.Ca, és egyben kávés kiállítása, amelyre a Carraro (Tóth Sándor) szívélyes meghívását örömmel elfogadva sikerült eljutnom. Velünk tartott még Németh János is, a Kapucziner Kávémanufaktúrától, és a Carraro ügyfélszolgálati vezetője, Kékes Béla is, így alakult ki a kis négyes fogatunk.

A Host nagyságát szemléltetve szeretnék néhány számadatot megosztani olvasóinkkal. Idén nagyjából 1600 kiállító vett részt, a világ több mint negyven országából az expón, ami közel 10%-os növekedést jelent a korábban megrendezett vásárokhoz képest.

Az alábbi kategóriákban lehetett nézelődni:

-Élelmiszer ellátó berendezések
-Kenyér/pizza/tészta
-Fagylalt/cukrászat
-Kávé és tea
-BAR és kávégépek
-Evőeszközök, edények
-Bútorok

Elég húzós programot sikerült összeállítani, ami gyakorlatilag egy non-stop 24 órás etap volt.

Reggel 4:30 kor volt a találkozó a vecsési Parkoló Plázában, ahol letettük az autókat, és onnan mikrobusszal vittek ki bennünket a repülőtérre. A WizzAir gépével indultunk reggel 6 után nem sokkal, és 8 óra magasságában már meg is érkeztünk Milánóba. Mivel a Host csak 10 órakor nyitott, így a reptéren beugrottunk egy gyors, olaszos reggelire. Friss, ropogós bagett, érlelt sonkával, sajttal, kapucsínóval. A kiadós reggelinek hála, újból erőre kaptunk, és elsétáltunk átvenni a reptérről a kiállításra közlekedő buszos kártyákat.

Kissé hosszúra nyúlt a kijutás a kiállításra, mert belecsöppentünk a szokásos reggeli dugóba, így a kalkulált idő minimum duplája alatt értünk ki.

Firemilano Host 2013 kiállítás látogatókMaga a kiállítási terület hatalmas kiterjedésű, és iszonyat mennyiségű látogató érkezett már a nyitó napra is. Némileg meglepődve figyeltük, hogy ebből milyen nagy volt az ázsiai látogatók aránya. Szóval innen jelentem, hogy a kínaiak már a spájzban vannak. A viccet félretéve, szinte előre prognosztizálható, hogy hamarosan ezen a téren is komolyan számolni kell velük.

Firemilano Host 2013 kiállítás Carraro standA bejutás gyorsan, és zökkenőmentesen történt, és egyből a kávés pavilonok felé vettük az irányt. Ez gyakorlatilag 4 kiállítási területet jelentett. Természetesen az első úticél a meghívó Carraro standja volt, ahol mindannyian elfogyasztottunk egy isteni, életmentő eszpresszót, amit Roberto készített el nagy odafigyeléssel, majd rövid megbeszélés után nekiindultunk felfedezni a látnivalókat.

Nyugodtan mondhatom, hogy szinte mindenki kiállított, aki számít ebben a szektorban, csupa ismerős márkanévvel, és logóval találkoztam.

Firemilano Host 2013 kiállítás zöldkávéTeljesen átfogó volt a kép, a zöldkávé beszállítóktól és pörkölőktől kezdve, a csomagológépekig. Összességében elmondható, hogy a standok többsége nagyon igényesen, stílusosan kialakított, és egyedi dizájnal megálmodott installáció volt. Bátran kijelenthetem, hogy az olaszok ebben nagyon erősek.

Ami nagyon tetszett, hogy mindenki a teljes szortimentet felvonultatta, a legkisebb géptől kezdve a legnagyobbig bezárólag. Mindent meg lehetett nézni, fogni, próbálni.

A kiállítók készségesek, kedvesek, segítőkészek voltak (profik). A Carrarón kívül több helyen is kóstoltam kávét, és minden helyen tökéletesen készített italt kaptam.

Firemilano Host 2013 kiállítás nuova simonelli theresiaA teljesség igénye nélkül, néhány különösen tetsző standot részletesebben is bemutatnék. Kezdeném egyből a Nuova Simonellivel, ahol eléggé magas volt az egy nézetméterre eső barista bajnokok száma. Gondolom a szponzorációnak köszönhetően szép számmal megtalálhatóak voltak a standjukon. Nagyon tetszettek a kiállított gépeik is (na jó artut ( Victoria Arduino Theresia " R2D2 kivéve" ez nekem már sok volt).

Firemilano Host 2013 kiállítás Nuova Simonelli T3Kiemelt szerepet kapott az új fejlesztésű T3 rendszer, amit az a piaci igény hívott életre, hogy az igényesebb kávézók több keverékkel is dolgoznak, és mint tudjuk mindegyiknek eltérő készítési paraméterre van szüksége.

A T3 rendszer lényege röviden, hogy 3 helyen kínál beavatkozási lehetőséget.

T3 rendszer működéseA gőzkazán vízhőmérsékleténél, a fejhez kapcsolódó kazán hőmérsékleténél, és közvetlen a fejnél, mindez természetes az összes alkalmazott fejre külön is állítható. A beállítás egyszerű, és gyors, így a barista tökéletesen kézben tarthatja a kávékészítést, és különböző profilokat hozhat létre a különböző kávék igényeinek megfelelően.

Külön kiemelném még, a folyamatosan demózott Autosteam tejhabosító rendszerüket, amit elképesztően ötletesnek, és jónak találtam.

Egyszerűen csak alá kell tenni a megfelelő edényt, és egy gombnyomásra automatikusan elkészíti a tejhabot. A rendszer azt kell, hogy mondjam, hogy közelíti a tökéletes szintet, gyönyörű buborékmentes tejhabot állít elő, és a tej hőmérséklete is tökéletes. Direkt kipróbáltam, hogy mennyire lehet vele önteni, és minden erőlködés nélkül toltam egy szívet a csészébe, ami azért okozott némi meglepetést, mert nem számítottak egy átlagos látogatótól erre (kicsit vicces is volt, mert meg is tapsolták a produkciót).


Véleményem szerint csak a jobb kávézókban tudnak ennél tökéletesebb tejhabot készíteni, és szerintem mindenki repesne az örömtől, ha ilyen kapucsínót kapna.

Zárójelbe jegyezném meg, hogy simán verte azt, amit a milánói reptéren készítettek.

A Nuova Simonelli mellett állított ki a Victoria Arduino is, ami a Simonelli másik brandje, hogy eme képzavarral éljek. Itt is egy Barista bajnok húzta a shotokat a Square Mile pörkölő kávéiból. A kapott kávé tökéletes kinézetű volt, és illatra is csúcs, de az én ízlésemnek már az a kategória, amit nem tudnék minden nap fogyasztani (bár tejes italban biztosan nagyot szólhat). Ízlések és pofonok...

Ami a kávégépek fejlődéséről általánosságban elmondható, hogy egyre inkább terjed az elektronika a gépekben.

Firemilano Host 2013 kiállítás Wega kávégépA pides hőfokvezérlés szinte alap, de nem ritka a 4-5 colos kijelzőjű érintőképernyős vezérlés sem, ami pl. a Wega 3 fejes gépénél, mindhárom fejnél megtalálható volt.

Firemilano Host 2013 kiállítás Rocket standA Rocket készülékei elég népszerűek hazánkban home barista körökben, de elárulom nem csak nálunk, szinte mindig rengetegen nézelődtek náluk.

Már fél kettő is elmúlt, amikor beiktattunk egy kis ebédszünetet, és pihenőt, mert elképesztően elfáradtunk. Egy kellemes gombás rizottóval csillapítottuk étvágyunkat, hogy az eddig látottakat átbeszélve folytassuk a kiállítás megtekintését.

Firemilano Host 2013 kiállítás Mahlkönig fa borítású darálóFolytassuk a sort a nagy kávéőrlő gyártókkal. Mazzer, Mahlkönig, Compak, Euréka, Macap, és a végtelenségig sorolhatnám a kiállítókat. Itt extra újdonságot nem nagyon láttam (vagy csak elkerülte a figyelmemet), de az biztos, hogy szinte minden méretben, színben, és kivitelben lehetett találni készülékeket. Tetszett a Mahlkönig standján a fa borítású őrlő, ami szépen illeszthető egy hasonló dizájnal rendelkező géphez (mert ugye természetesen több gyártó kínálatában is elérhető volt ilyen).

Jelentős számban voltak jelen a kapszulás kávéfőzők, amik nagyon népszerűek, otthoni, és irodai környezetben. A látottak alapján nagyon úgy tűnik, hogy kezdik kiszorítani a podos gépeket, és törnek folyamatosan előre. Ebben a szegmensben ráadásul nyomulnak a távol-keleti gyártók is, több pavilonban is jelen voltak kapszulás gépeikkel.

Firemilano Host 2013 kiállítás Brambati kávévépörkölőA kávépörkölő gépeket gyártók, és forgalmazók is szép számmal állítottak ki. A legnagyobbaktól kezdve (pl. Probat), a legkisebbekig (p. Gene). De itt volt az amerikai Loring, és még számos olasz, és török gyártó is.

Firemilano Host 2013 kiállítás brew barAlternatív kávékészítés területén, már kevésbé volt rózsás a helyzet, látszik, hogy Olaszország mégis csak az eszpresszó körül forog. A Marco volt kint filterkávé eszközeivel, és a Bunn. Én mást nem nagyon láttam. Esetleg még a Corsini mellett volt egy Brew Bar, amit szintén a Bunn szponzorált, de mondhatni minimális látogatót vonzott, leginkább a pultban álló pár fiatal baráti társaságával ki is merült az egész.

Firemilano Host 2013 kiállítás Sandalj standDélután kávéztam egyet a Sandaljnál is, és kellemesen elbeszélgettem a baristával, aki rendkívül kedves, és egyben ügyes is volt, sőt még miután megtudta, hogy Magyarországról jöttem, egy "szervusz barátom" köszönést is elengedett. Beszéltünk róla, hogy a Kávékorzó csapata korábban volt kint látogatóba náluk, és hogy mennyire tetszett a tesztcsapatnak a látogatás. Rákérdezve, hogy melyik kávét ajánlaná, és hogy melyik a kedvence, rendkívül diplomatikus választ adott, hogy mindegyik, így a csúcs blend Stradivari mellett döntöttem, amely igen kellemes volt.

Firemilano Host 2013 kiállítás Esse standItt említeném meg az Esse standját is, ahol espresso machiatot kértem, amit egy igen fiatal barista készített tökéleteshez közeli szinten. Ami nagyon tetszett, hogy egy idősebb (tapasztalt) barista figyelte a mozdulatait, és például áthelyezte azonnal a kiskanalat, amit rossz helyre tett. Ettől függetlenül a kapott kávé finom volt, és jól is esett, amit illedelmesen megköszöntem, és megdicsértem a kapott italt, ami igencsak jólesett a barista fiúnak is, mert láthatóan örült, hogy ízlett a kávé, amit mille grazie-val, és hálás pillantással köszönt meg.

Olyan léptékű amúgy az egész kiállítás, hogy egy nap alatt gyakorlatilag képtelenség kényelmesen végigjárni, és az ember agya szinte képtelen befogadni a feléje áramló információ mennyiséget. Szóval aki teheti az legalább két napot szánjon rá.

Összességében minden szemrebbenés nélkül kijelenthetjük, hogy nem reménytelen a hazai kávés helyzet. Itthon is simán lehet inni a "top" kávézókban olyan szintű eszpresszót, amiket a kiállításon kóstoltam (sőt...). Sok esetben alapanyag téren még igényesebb (különlegesebb) kávékhoz is hozzá lehet jutni. Már "csak" azt kellene elérni, hogy ez a kör jobban kiszélesedjen, és egyre több helyen lehessen kifogástalan kávéval találkozni.

Mi 6 óra magasságában indultunk vissza a reptérre, ahová jóval gyorsabban értünk ki, mint reggel. A gépünk picivel este 10 után indult haza, és már éjfél előtt itthon is voltunk. Kíváncsi lettem volna rá, hogyha egy lépésszámlálóval lemérjük, hogy mennyit gyalogoltunk mit mutatna, de az biztos, hogy érezte a lábam a megpróbáltatást. Hulla fáradtam estem éjjel kettőkor az ágyamba, de az biztos, hogy bármikor újra belevágnék, mert érdekes, és nagyszerű élmény volt, pláne ilyen útitársakkal.

A kiállításon készült további képeket galériánkban lehet megtekinteni.