Amit valószínűleg mindenki tud az ökológiai gazdálkodásban termesztett – elterjedten "bio"-nak nevezett – terményekről, hogy garantáltan vegyszermentes környezetből érkeznek a fogyasztóhoz. Ennél azért persze jóval többről van szó..Amit valószínűleg mindenki tud az ökológiai gazdálkodásban termesztett – elterjedten "bio"-nak nevezett – terményekről, hogy garantáltan vegyszermentes környezetből érkeznek a fogyasztóhoz. Ennél azért persze jóval többről van szó..
A mozgalom alapelve saját megfogalmazásuk szerint: "…az ökológiai gazdálkodás egy olyan gazdálkodási rendszer, mely Önnek, a fogyasztónak friss, jóízű és autentikus élelmiszereket kíván nyújtani a természetes körfolyamatok tiszteletben tartásával."
Az öko gazdálkodásba – a növénytermesztés esetében – így beletartozik:
- a genetikailag manipulált szervezetek alkalmazásának tiltása,
- a vegyipar által előállított anyagok helyett helyi források használata,
- a helyi körülményekhez alkalmazkodott, ellenállóbb növényfajták kultiválása is.
Még tágabb értelemben az ökogazdálkodás igazi környezettudatos tevékenység, a növénytermesztés szabályozásán és a tenyésztett állatok jólétén túl a természetes környezet védelme és az őshonos állatok óvása is beletartozik. A kávé esetében ez az esőerdők és a fészkelő madarak védelméhez is kapcsolódik, de erről későbbi számainkban még írunk.
Az Európai Unióban forgalmazott termékekre már van egységes "euro-öko-logó", de mivel a fogyasztók hazájukban már jól ismerik a helyi nemzeti és privát logókat, ezek továbbra is feltüntethetők a termékeken. Az EU ökológiai logó használata jelenleg még nem kötelező, de várhatóan a közeljövőben azzá fog válni.
A kávétermelő országok sajátos helyzetben vannak "öko-szempontból". Nagyon sok kávétermelő országban a szegénység, a technológia hiánya és az alacsony fokú szervezettség miatt gyakran eredendően öko gazdálkodásból származik a kávé. A növényvédő-szereket és antibiotikumokat nem tudják megvenni, a magashegyi ültetvényekre nem tudják mivel elszállítani a kemikáliákat. Az ily módon termesztett kávék legtöbbje természetesen nincs hitelesítve és logózva.
Csak három különlegesen izgalmas kávétermő területet emeljünk ki ebből a szempontból:
Jemen: a mezőgazdasági szintű kávétermesztés és a híres Jemeni Mocha őshazájában ma akkora a szegénység, hogy a legtöbb termelő nem tudja igénybe venni a modern technológiát. Igaz ugyan, hogy természetes kávét állítanak elő, de nem tudják kihasználni azt a fajtagazdagságot, ami a világon csak itt alakult ki a kezdeti nemesítések során.
Galápagos-szigetek: Az Ecuadorhoz tartozó, csendes-óceáni szigetek a világon egyedülálló természeti kincseket rejtenek. A kormány ezért fokozott védelem alá helyezte a területet, a környezetvédelem miatt tilos mesterséges eredetű mezőgazdasági anyagok használata. A kávé termőterületét is maximálták, így csak néhány ezer zsák kávé hagyja el évente a szigetet. Ha tehát galápagosi kávéval találkozunk, győződjünk meg róla, hogy tényleg onnan származik-e!
Pápua Új-Guinea: Az itteni kávé sajátossága, hogy a termelők 80-90% bennszülött, a kávécserjék pedig az esőerdő mélyén, 1300-1800 méter magasságban megbúvó tisztásokon rejtőznek. A mini-ültetvények autóval (és gyalog is) szinte megközelíthetetlenek, a termelőkhöz így nem könnyen jut el a modern technológia vagy a műtrágya. A termést általában a kistermelőktől felvásárolva, összeöntve, de minőség szerint csoportosítva árulják.
Bár a "titkos biokávék" szinte minden, komoly kávétermeléssel bíró országban megtalálhatóak, a logózott, hivatalosan ellenőrzött és elismert öko kávé ma még legtöbbször a közép-amerikai országokból érkező csúcsminőségű (és ennek megfelelő áru) termék.
Forrás: Kávéházak
