KezdőlapbelépésregisztrációFórumkosárfacebookyoutube

A kávés szakma legjobbjai 2021

Tévhitek a kávéfogyasztás hatásairól

Tévhitek a kávéfogyasztás hatásairól

A kávé - mint legális drog - fogyasztása sokak számára a mindennapok elengedhetetlen eleme. Mivel ilyen mértékben jelent van kultúránkban, táplálkozásunkban, több kutatás vizsgálta a kávé és a koffein egészségre gyakorolt hatásait.
Ezek közül számos eredmény szervesen beépült a köztudatba. Az utóbbi években azonban az elterjedt nézetek egy része megdőlni látszik, és egyre inkább egyénfüggő annak eldöntése, hogy kinek, milyen formában és mennyiségben javasolható vagy sem a kávé rendszeres fogyasztása. Az alábbiakban a kávé táplálkozás-élettani megítélésnek ezen szempontok szerinti ismertetésére, valamint a leggyakoribb tévhitek tisztázására kerül sor.

Kávéfogyasztás és a csontok egészsége

Sokáig tartotta magát az a nézet, miszerint a kávéfogyasztás növeli a csontritkulás kockázatát. Egyes tanulmányok eredményei ugyanis arra utaltak, hogy a koffein növeli a vizelettel történő kalciumürítést. A legújabb eredmények szerint ez a veszteség meglehetősen minimális, a normál mértékű kávéfogyasztás nem befolyásolja a kalciumegyensúlyt vagy a csontsűrűséget. A túlzott koffeinfogyasztás, kis mértékben ugyan, fokozhatja a vizelettel történő kalcium-kiválasztását, ami főként a kevés kalciumot fogyasztó nők számára jelent kockázatot. Önmagában a mérsékelt kávéfogyasztás azonban mégsem tekinthető a csontritkulás kockázatát növelő tényezőnek, amennyiben az étrend, illetve a csontozat megfelelő mennyiségű kalciumot tartalmaz.

Terhesség és kávéfogyasztás

Várandós nők számára különösen fontos kérdés, vajon a várandósság alatti kávéfogyasztás okozhat-e koraszülést vagy vetélést. Az ok-okozati összefüggés megerősítésének vagy elvetésének problémáját megnehezíti az a tény, hogy azok a nők, akik várandósan nagyobb mennyiségű kávét isznak, jellemző módon más területeken is inkább kockázatnövelő módon viselkednek. Többek között dohányoznak is. Emiatt nem könnyű eldönteni, hogy önmagában a koffein vagy a nikotin, ill. a dohányfüst egyéb összetevői, esetleg ezek együttesen felelősek-e a tragédiákért.

A korai vetélés gyakrabban fordul elő olyan nőknél, akik jelentős mennyiségű kávét (és/vagy egyéb koffeintartalmú italt) ittak a várandósság korai szakaszában. Ugyanakkor ez esetben is kérdéses, hogy a nagymértékű fogyasztás (legalább 500 mg koffein) sodorja-e a magzatot életveszélybe vagy ez annak a jele, hogy a várandósság kimenetele már eleve kudarcra volt ítélve. A várandós nők kávéval szembeni averziója - a korai időszakban jelentkező hányinger és hányás mellett - az egészséges várandósság jellegzetességei közé tartozik.

Egy olasz vizsgálatban az idő előtti (37. hetet megelőző) szüléseket normál időben történő szülésekkel összevetve azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a kis mennyiségű kávét (napi legfeljebb 1-2 csésze) fogyasztók és a kávét nem fogyasztók között nem található jelentős eltérés a koraszülések számát tekintve. Más eredmények azt mutatják, hogy a várandósság második felében a koffein- (vagyis kávé) fogyasztás mértékének csökkentése nem volt hatással a születési testtömegre vagy testhosszra.

Összességében elmondható, hogy a kismamák számára a mértékletes (napi legfeljebb 1-2 adag kávé vagy napi maximum 200 mg koffein), kávéfogyasztás nem jár a vetélés vagy a koraszülés kockázatával.

Szervezetünk víztartalma és a koffein

A kávét és más koffeintartalmú italokat gyakran emlegetjük azok vízhajtó hatása miatt. Ez a tévhit is megdőlni látszik, mivel a kutatások szerint a mérsékelt mennyiségben fogyasztott koffein nem okoz kiszáradást, elektrolithiányt vagy túlmelegedést (7), mivel a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja.

A nagy dózisban (250 mg) elfogyasztott koffein valóban rendelkezik diuretikus (vízhajtó) hatással, azonban az olyan egyszeri adag koffein esetén, amennyi a kereskedelmi forgalomban található üdítőkben, italokban, kávéban található, ez csak csekély mértékű. Azt is jó ha tudjuk, hogy a rendszeres koffeinfogyasztók idővel hozzászoknak a koffein ezen hatásaihoz is. (8) Végeredményben elmondható, hogy a mértékletes kávéfogyasztás a napi folyadékbevitel részeként nem növeli a kiszáradás kockázatát.

Szív- és érrendszerünk egészsége és a kávéfogyasztás összefüggései

Egy másik gyakorta hangoztatott vélekedés szerint a kávé fokozza a szívbetegségek kockázatát. A kutatások eredményei alapján azonban a koffeinfogyasztás nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, nem növeli a koleszterinszintet és nem okoz szívritmuszavart sem. Egy amerikai kutatás során nem találtak semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kávé- vagy a koffeinfogyasztás növelné a krónikus szívkoszorúér-betegség kockázatát, még masszív fogyasztás (6 vagy több csésze/nap felett) esetén sem.

Hozzá kell tennünk, hogy a koffeinre érzékeny személyeknél a kávéfogyasztást követően egy enyhe, átmeneti (kb. egy órán át tartó) vérnyomás-emelkedés megfigyelhető. A legutóbbi klinikai és laboratóriumi vizsgálatok ugyanakkor nem tudták bizonyítani - szokásos mértékű fogyasztás mellett - a kávé vérnyomást fokozó hatását. Ez a hatás elsősorban azoknál jelentős, akik korábban még sosem ittak koffeintartalmú italokat, fiatalabbak vagy nagy mennyiségű a kávét fogyasztottak.

A nagymértékű kávéfogyasztás gyakran más olyan tényezőkkel is összefüggésbe hozható, amelyek befolyásolják a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, ide tartozik például a dohányzás, a fizikai inaktivitás, a stresszes életkörülmények, a telített zsírsavak és az alkohol túlzott fogyasztása is. Ezért nehéz a kávé hatásait elkülönítve értékelni.

A magasvérnyomással kapcsolatban érdekes eredményre jutottak a 65 év feletti fogyasztók körében végzett kutatások. Ezek alapján azoknál, akik gyakrabban (naponta ≥4 csészével) fogyasztottak koffeintartalmú italokat, kisebb volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint azoknál, akik kevesebbet fogyasztottak. Ezt a védő hatást viszont csak azon résztvevőknél tapasztalták, akik nem szenvedtek magasvérnyomásban vagy ezen betegségük nem volt súlyos, illetve főzött és/vagy instant kávét ittak. A fekete tea, kóla, főzött vagy instant koffeinmentes kávé, gyógytea esetében ez a hatás nem volt észlelhető. Ezek alapján elmondható, hogy a koffeintartalmú italok rendszeres fogyasztása idősek körében védelmet nyújthat a szív- és érrendszeri halálozással szemben. (10) Feltehetően a kávéban található antioxidánsoknak köszönhetően.

A helyzetet tovább árnyalják két frissebb tanulmány eredményei, amelyek szerint a kávé nem-halálos miokardiális infarktust idézhet elő egyes embereknél: 1. azoknál, akik alkalmi kávéfogyasztók vagy csak keveset isznak (kevesebbet mint napi egy csésze); 2. azoknál, akik három vagy több szív- és érrendszeri rizikófaktorral rendelkeznek; 3. továbbá azoknál, akiknek a szervezete lassan dolgozza fel a koffeint.

A kávé LDL-koleszterinszintet növelő hatása úgy tűnik, hogy kizárólag a főzött, szűretlen (török vagy skandináv típusú) kávéval kapcsolható össze és nincs kapcsolatban a koffeinnel, mivel a szűrt, instant kávé esetében ez nem tapasztalható. A koleszterinszintet növelő hatásért a kávéban található diterpének okolhatóak, amelyek néhány kávébabfajtában találhatóak meg, de a filteres, szűrt kávé esetén eltávolíthatóak.

Cukorbetegséget megelőző hatás

Kedvező hír, hogy a napi, rendszeres kávéfogyasztás lépcsőzetes, fordított arányosságban áll a cukorbetegség kockázatával. Az azonban, hogy mi áll ennek hátterében (a koffein vagy más egyéb alkotórész), még további kutatások tárgyát képezi.

A legalább napi 5 csésze kávét fogyasztó 2-es típusú cukorbetegek esetében csökkent mértékű inzulinrezisztenciát tapasztaltak. A nagy kávéfogyasztást nők körében (meglévő cukorbetegség vagy kóros éhomi vércukorszint esetén) ezen kívül jobb béta-sejt működéssel, valamint a károsodott glükóztolerancia javulásával is összefüggésbe hozták. Az eredmények azt sugallják, hogy a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának csökkentése mind a normál, mind koffeinmentes kávé és tea esetében is érvényesek, tehát nem a koffeinnel állnak összefüggésben.

A kávé antioxidáns hatásai

A kávéban számos előnyös hatású anyagot találunk, ezek közé tartozik például a klorogénsav, amelyről kimutatták, hogy a kávésav mellett erős antioxidáns, vagyis szabadgyökfogó hatással bír. A klorogénsav leggazdagabb forrásai közt tartjuk számon a kávébabot, és a fogyasztók jelentős része ebből jut hozzá étrendjében a legnagyobb mennyiségben. A zöld Robusta kávészemek kétszer nagyobb antioxidáns kapacitással bírnak és több klorogénsavat tartalmaznak, mint az Arabica kávé, azonban a pörkölést követően ez a különbség nem volt észlelhető.

A világosra vagy közepesre pörkölt kávéban ugyan csökken a klorogénsav-tartalom, mégis a pörkölés hatására a kávébab antioxidáns kapacitása jelentős mértékben növekedik a zöld kávészemhez képest. Ez arra enged következtetni, hogy más egyéb anyagok is hozzájárulnak a kávé antioxidáns tulajdonságaihoz. Itt említjük meg a melanoidineket, amelyek a kávébab pörkölése közben lezajló Maillard-reakció hatására keletkező barna polimerek és akár 25 %-ban is hozzájárulhatnak a kávébab szárazanyag-tartalmához, valamint jelentős antioxidáns kapacitással is bírnak in vitro.

A kávéban található antioxidánsok különleges szerepe az étrendünkben, hogy hozzájárulhatnak a daganatos betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos és a májbetegségek kockázatának csökkenéséhez is.

Erre enged következtetni az az eredmény is, amely szerint a rendszeres kávéfogyasztást összefüggésbe hozható az Alzheimer- és Parkinson-kór megelőzésével is.

A rendszeres kávéfogyasztás akár 55 %-kal is csökkentheti a májdaganat kockázatát. Ez a hatás több dologra vezethető vissza. Egyrészt a kávé antioxidánsai védik a sejteket a károsodástól, emellett egyéb daganatellenes anyagokat is találtak benne állatkísérletek során. A konkrétabb ajánlásokhoz a kávé és a daganatok összefüggése témában azonban úgy tűnik, további kutatások szükségesek.

Összességében elmondható, hogy a kávé a többi hasonló italnál nagyobb antioxidáns kapacitással rendelkezik a benne található anyagok, valamint a pörkölés során keletkező és egyes még nem azonosított anyagok hatására. Fontos kiemelni, hogy a kávé mellett számos egyéb nyersanyag, így a zöldtea, a feketetea, a gyümölcsök, zöldségek, a vörösbor, az étcsokoládé is tartalmaz polifenolokat. A kiegyensúlyozott, vegyes étrend részeként ezek fogyasztása is hozzájárul az egészség megőrzéséhez.

A kávékészítés formája és az egészség összefüggései

A kávéfogyasztás mennyisége mellett külön említést érdemel a kávékészítés fajtája is. Megkülönböztetjük a már említett, filteres, víznyomással készült (filteres vagy német) kávét, a gőznyomással készített presszókávét, amely használata hazánkban is jellemző. Ismeretes még a „kotyogós”, víznyomással készült, valamint a törökös elkészítési mód is, utóbbi esetben a finomra őrölt kávézacc cukorral és vízzel együtt kevergetve készül a kávé. Emellett elterjedt és közkedvelt a fagyasztva szárítással készült, instant kávé használata is. Az egészségi kockázat minimalizálása érdekében a főzött kávék esetében a szűrt, illetve az instant kávé jobb választásnak tekinthető, mint a presszókávé. Utóbbi erőteljesebb, akutabb hatásokat idéz elő a kardiovaszkuláris rendszerben (erőteljesebb vérnyomáskiugrás, rendszeres használat esetén a koleszterinszint növelése), ezért koffeinérzékeny és / vagy szívbeteg egyének számára kevésbé javasolható.

A főzött és/vagy instant kávé helye a kiegyensúlyozott étrendben

Amikor fokozott szellemi terhelés várható (például vizsgára való tanulás, éjszaka történő vezetés, határidős munka), a túlzásokat kerülve, bátran élvezhetjük a koffein aktivizáló, éberséget, koncentrációt fokozó hatását. A mérsékelt koffeinfogyasztás - 300 mg/nap, amely kb. 3 csésze kávéval egyenértékű - általában nem ad okot egészségi aggodalmakra, feltéve, ha ezt egy egészséges, kiegyensúlyozott életmód részeként fogyasztjuk, illetve semmilyen egyéb, orvosi indok ezt nem korlátozza.

Összességében elmondható, hogy az egyes kávéformák közül a főzött, szűrt vagy az instant kávé fogyasztása javasolt mértékletes mennyiségben, nem túl forrón és nem éhgyomorra fogyasztva. A koffeinre érzékenyek számára a kávé élvezete továbbra is megmaradhat a koffeinmentes kávé választásával, amely esetében nem kell számolniuk az esetleges, koffeinnel összefüggő, negatív egészségügyi hatásokkal sem.

Forrás : Táplálkozási Akadémia