Péntek hajnali kettőkor indultunk. Az indulást követő első kettő óra, még nyüzsgéssel telt, aztán a mikrobusz utasai lassan, egymás után behorkoltak. A szervezkedéskor még gyermeteg örömmel mosolyogtam, hogy lesz téma és beszélgetőtárs az úton, nem úgy mint általában. Tévedtem! Csalódottságomat, fejben tucatszor lejátszott barista versennyel orvosoltam. Fogytak a kilométerek, telt az idő, és az olasz tenger illata felkeltette útitársaimat is. Érdekes, hogy alvás után milyen vagány tud lenni az ember.
Ez korábban nem tűnt fel. Horváth Luigi poénjai már akkor csattogtak, amikor még csupán a bal szeme nyílt ki. Engedve a csapat könyörgésének (inkább a saját fáradtságomnak, de ezt nekik nem kell tudni), az első alkalmas bar-nál satuféket nyomtam. A bar kissé lelakott arcát mutatta, de ez nem csoda, hisz negyedórás ottlétünk alatt több kávét csapoltak, mint némelyik belvárosi üzlet egy álló nap. A menü nem kérdés. Otto capucci e brios. Két hölgy küzdött a pultban egy háromkaros faemán. Adagolás, simító tamperelés ellenére, hibátlan kifolyás. Tej a gőzölő edénybe, cucorgás, felöntés, az eredmény gyenge! Ha nem lettünk volna kiéhezve az adagra, gyanítom körbefogjuk Marinát, és gyorstalpaló tanfolyamot tartunk. A croissant viszont mennyei volt. Vagy inkább parádés! A csapat visszamászott a járműbe és irány az expo. A kapunyitás előtt 20 perccel érkeztünk. A sarkon mit találtunk? Egy bárt! Mi következett? Egy espresso! Elvetemült Magyarok!
Kifogás nem lehetett a kávéra, bár nekünk nem volt tökéletes, de áhítozunk, hogy itthon véletlenül betérve egy üzletbe, valami hasonlót kapjunk.Regisztráció és támadás. Első állomás a kiállításon egy biztos pont volt a Caffe Carraro standja. A pult mögött háromkaros La Spaziale, és négy őrlő. 1927, Dolci Arabica, Don Cortez és Tazza D’ Oro a választék. Van ennél szebb?
Bár felkérésre néhány ital elkészítésének erejéig be kellett állnom a pultba, de ez a „munka” nem esett nehezemre.
Magunkhoz vettük a következő dózist, barátkoztunk, majd a szélrózsa irányába húzott a csapat. A kiállítási terület kicsi. Kettő épületegyüttes hat részre osztva. Szisztematikus elrendezést nem véltünk felfedezni, minden részben volt kávés, gépes, alkatrészes, stb. A kiállítók össz létszámát tekintve jelentős arányt képviseltek a nyerskávét termelő országok, és a nyerskávét forgalmazók. Bizonyára a helyszín (Trieste) miatt, a Sandalj standja volt a legnagyobb, ahol rendkívül segítőkész és szakmailag felkészült személyzet serénykedett. A náluk tett látogatás eredménye egy 50 €-s akciós áron megvásárolt szakkönyv, és 20 – 20 dkg. az alábbi Gourmet nyerskávékból: Guatemalai Flor de Coban, Guatemalai SHB Teresita, Guatemalai Antiqua Pastores, Columbiai Supremo 18-as, és Sumatra Mandheling gr.1-Gayo Mountain. (Irigykedni TILOS!)
A bar szektort néhány pörkölő üzem (Torrefazione) és kávégép forgalmazó képviselte. Espresso gépek terén említésre méltó újítást a vásáron nem találtunk. Kisgépek terén azonban kettő érdekesség is feltűnt. Láthattunk egy újra gondolt kotyogót, mely a háztartások lehetőségeit figyelembe véve ötvözi a mokka rendszerek hevítésére vonatkozó adottságokat, az espresso technológia egyedülálló aroma kinyerésével. Az eszközben kettő elkülönített víztartály található. Az egyik tartályban lévő vizet a kávékészítésre, míg a másikban lévőt egy „dugattyú” mozgatására használja. A dugattyús részben található víz, a közvetlen hőhatás miatt, mely lehet nyílt láng (pl:gáztűzhely), vagy elektromos (villanytűzhely), felforr és az így keletkező túlnyomás, a kezelő által megnyitott szelepen keresztül megmozgatja a „dugattyút”, mely a benne lévő, alacsonyabb hőmérsékletű vizet átpréseli az őrleményen, és egy espressohoz jelentős mértékben hasonlító kivonatot készít. http://www.caffemotive.it/A másik gép egy hőcserélős rendszerű, automatikus tisztítási és vízkő mentesítési megoldással. Az érdekessége, hogy maga a hőcserélő egy fekvő henger alakú ház, melyben tökéletes illesztéssel egy csigaszerűen mart vízpályával kialakított henger helyezkedik el. A mart henger a menetemelkedés egy fordulatának hosszával, kb, 10 mm-el rövidebb, a hátsó felén egy erős rugóval megtámasztva. A szivattyú elindulásakor, a víznyomás a betét hengert megtolja. Mivel a szivattyú nyomásból adódó tolóerő nagyobb, mint a rugó ellenállása, a henger hátra mozdul, így nyílik lehetőség a víz hőcserélőn történő áthaladására, egyben a betéthenger mozgásából adódóan a hőcserélő falán lévő összes lerakódást eltávolítja, ami a vízzel együtt kiürül a rendszerből. Ha egészen pontosan akarom megfogalmazni, akkor nem is tisztítást végez, hanem meggátolja a vízkőkristályok lerakódását. Ötletes megoldás!
Darálók terén rengeteg gyártó és forgalmazó mutatkozott be. Említésre méltó és látványos eszközt a Ditting standján találtam. Különlegessége, hogy a garatkiképzés miatt az őrlőkések nullára ürítenek őrléskor, és a garatházon elhelyezett forgódob segítségével több, különböző típusú kávé használatára nyílik lehetőség egy őrlőtest alkalmazásával.A pénteki napon, a H pavilon hátsó sarkában került megrendezésre az Olasz Cup Tasting Bajnokság döntője, valamint a Barista Bajnokság középdöntője. Megnyugtatok minden Magyar versenyzőt! Az Olasz kollégáknak is remeg a kezük és a hazai mezőny jó része, tisztességgel helyt tudna állni a kinti mezőnyben is. Félreértések elkerülése érdekében rögzítem! Nem az Olasz versenyzőket értékeltem alul az előző gondolattal, csupán megállapítottam, hogy semmi szégyenkezni valónk nincs. Ugyan itt rendezték meg a szombati napon a Cseh Skolakavy baristaképző vezetői, Roberto Trevisan és Stepanka Havrlíkova által létrehozott Barista Open elnevezésű versenyt. A verseny könnyed, szórakoztató tematikája révén azt hiszem kedvet ébreszthet a versenyzéshez azoknak, akik határozatlanok a kérdésben.
Csapat és egyéni versenyről van szó, ahol mindenki a saját gépén dolgozik. A csapat kettő baristából, egy tartalék baristából és egy technikusból áll. Értékelik a legjobb baristákat és a legjobb csapatokat. A névből is kiderül (Open), hogy egy verseny sorozatról beszélünk, vagyis több országban rendezik meg. Minden hekyszínen van értékelés, majd a tour végén összesített eredményhirdetésre kerül sor. Egy érdekes kelet európai kezdeményezés. http://www.baristaopen.com/
A Trieste-i látogatást nyilvánvalóan az Olasz konyha remekeivel „ízesítettük”.
A szombati hazaúton a zarándokhelynek számító Trojane-i fánkosnál még megálltunk. Leteszteltük a Pljeskavicat, a cevapot és a híres Trojane-i fánkot.
Utunk során nem csak a TriestEspresso-n látott érdekes és hasznos dolgok szereztek örömet, hanem az is, hogy kis csapatunk 48 órás eszmecseréje bizonyára mindannyiunk hasznára válik.
Tóth Sándor
