A Profimat Kft. jóvoltálból lehetőségem nyílt kipróbálni a Handpresso Wild E.S.E podos készülékét, és az őrölt kávéval működő Domepod fantázia névre hallgató változatot, amiről egy következő cikkben osztom meg tapasztalataimat. A szlogen szerint minőségi eszpresszót ihatunk bárhol, hogy ez mennyire igaz, ennek próbálok utánajárni. Elvileg az ötlet zseniális, mivel túl sok lehetőség nem adódik, ha valaki szeretne egy eszpresszót inni, és olyan helyen jár, ahol esélye sincs egy jó kávé elfogyasztására (természetben, kiránduláson, szállodai szobában). A termoszba előre lefőzött kávéról ne is ejtsünk szót, mert az csak végszükség, és életmentő koffeinbevitel céljából jöhet szóba. Ha nem eszpresszóról beszélnénk, akkor a sokazegyben instant kávénak nevezett italpor (brrrrrr....), esetleg egy kotyogó, vagy french press is szóba jöhetne, de ezek egyike sem eszpresszóképes. A Handpressohoz persze szükség van forróvízre. Ezt megoldhatjuk egy szivargyújtóról működő vízforralóval, vagy akár rakhatunk tüzet is, a lényeg, hogy forróvízre lesz szükségünk.

A Handpresso Wild E.S.E. mint, ahogy a neve is mutatja szabványos E.S.E podokkal működik. (A podos szabványról bővebben olvashat korábban megjelet írásunkban.) Ezeket könnyen magunkkal tudjuk vinni bárhová, egyszerűen és gyorsan felhasználhatók, mindenféle szemetelés nélkül, és a kávé frissességét a légmentesen lezárt kávépárnák garantálják. A dolog zsenialitása, hogy egymás után akár 10 különféle podot is készíthetünk, mindenkinek az ízlése szerint ( az ízesítettől a koffeinmentesig). Vagyis nagyszerűen párosul a választás szabadsága, a használat szabadságával.

A csomagolás nagyon elegáns, és abszolút minőségi érzetet kelt. Maga a Handpresso is egy életérzést sugároz, melyet erősít a márka, a különböző kiegészítőkkel, mint pl. a törhetetlen poharak, tok, termosz, stb. A dobozból kibontva a minőségérzet továbbra is megmarad. A készülék elegáns kinézetű, finom tapintású, igényes kivitelű. Már csak a nem elhanyagolható kérdés maradt hátra, hogy milyen minőségű kávét képes produkálni. Hogy az összehasonlítás a leheteő legvalóságosabb legyen, a Handpressoval készített podokat összehasonlítom a saját otthoni RDL Cappuccino készülékemen készített ugyanolyan poddal. Természetesen nem várom, hogy egy sokkal drágább otthoni gép színvonalát hozza, de kíváncsi vagyok, hogy mennyire tudja megközelíteni azt.

A használat roppant egyszerű.

• Elfordítjuk a nyél alsó részénél levő markolatot, így az mozgathatóvá válik. Ilyenkor a készülék úgy néz ki mintha egy bicikli pumpa lenne. A markolat segítségével megnöveljük a nyomást, amit a kis nyomásmérő segítségével lehet nyomon követni. A zöld sáv eléréséig kell folytatni a pumpáló mozdulatokat (akárcsak egy pumpánál), ami a gyakorlatban nagyon gyorsan megvan.
• Átfordítva a készüléket, lecsavarjuk az alsó részét, ami gyakorlatilag maga a szűrőkosár.
• Ezután beletöltjük a forróvizet (lehetőleg 92 celsius fok körül), és ráhelyezzük a tasakból kibontott podot, és visszacsavarjuk az alsó részt.
• Ezután visszafordítjuk a Handpressot (úgy, hogy lássuk a nyomásmérőt).
• Majd szépen vízszintesen tartva, a gomb lenyomásával megkezdjük a kávékészítést.
• A kívánt mennyiség elérése után (ami mivel eszpresszóról beszélünk 25-30ml), a gomb alulról történő megnyomásával megállítjuk a csapolást.

Hogy könnyebb legyen elképzelni itt egy kis videó bemutató a működésről.

A cikk nem ért véget, kérjük lapozzon...

Néhány trükk a legjobb eredmény eléréséhez:

Túl sok mindennel itt nem lehet trükközni, mivel az őrlési finomság, és a tömörítés adott, egyedül az előmelegítéssel és a helyes vízhőfokkal, illetve a pumpáláskor beállított nyomással tudunk játszani. Mivel az eszpresszókészítés egyik sarkalatos pontja a megfelelő hőmérséklet, erre érdemes odafigyelni. Ezért én használat előtt forróvízzel előmelegítettem a készüléket, és a csészét is. Ez a gyakorlatban annyit tett, hogy a vízforralóból felöntöttem a csészét, a készüléket (úgy hogy az alsó szűrő részt levettem róla), és a szűrőt. Nem baj, hogy ilyenkor a víz melegebb mint a kívánt 92 fok körüli hőmérséklet, ugyanis mire eljutunk a kávékészítésig, addig nagyjából lehűl arra a szintre (nagyon precízek ellenőrizhetik viszonylag olcsón beszerezhető digitális hőmérővel). Majd mindenből kiöntöttem a vizet, a csészét eltöröltem. A Handpressot újból felöntöttem a szükséges vízmennyiséggel, beleraktam a podot, visszazártam az alját, és máris indítottam a csapolást, odafigyelve nagyon arra, hogy végig vízszintesen legyen a kezem. Amikor elértem a megfelelő mennyiséget, a gomb segítségével leállítottam. Érdemes olyan podot használni ami kíván extra magas hőmérsékletet (70% arabika 30% robuszta már tökéletes), azokkal jóval jobb és élvezhetőbb eredményt lehet elérni.

Beszéljünk az eredményről.

Ahogyan az várható volt a Handpresso nem tudja nyújtani egy otthoni komoly podos gép színvonalát, de eléggé megközelíti azt. Ha összehasonlítjuk a kávékat, láthatjuk, hogy a Handpressoval készítettnek, vékonyabb krémje, illetve a krém színe is világosabb egy picit.

A kóstolásnál szintén érezhető a különbség. A Handpressoval készített kávé kevésbé testes, és kevésbé aromagazdag , ami nem azt jelenti, hogy rossz (sok kávézóban sajnos kaphatunk ennél jóval rosszabb eszpresszónak csúfolt kávét), csak nem jönnek elő annyira erőteljesen az aromák, mint az otthoni gépen. Ezen egy picit lehet segíteni, a kiegészítőként megvásárolt Intenso filterrel (alapban az Espresso jár hozzá), amivel kissé koncentráltabb ízeket kapunk. A két szűrő közti különbség annyi, hogy az Intenso kevesebb lyukkal rendelkezik, ezáltal lassabb a lefolyás. Az eredmény nem lepett meg, mert csoda lett volna, hogy egy sokkal drágább eszköz alul marad.

Önmagában kóstolva, és nem hasonlítva a drága otthoni géppel, azt kell mondjam, hogy nagyon is kibékülnék, ha egy kiránduláson ilyen kávét tudnék inni. Vagyis ha azt nézzük, hogy a készülék segítségével szinte bárhol (ahol forróvizet tudunk varázsolni) készíthetünk egy kellemes eszpresszót, akkor azt kell mondjam, hogy a Handpresso valóban beváltja ígéretét, és egy ügyes, használható eszköz.