Kávé típusa: Carraro Tazza D'oro Decaffeinato

Pörkölés ideje: , Lejárat ideje: 2012. 12.07. , Csomagolás: 1kg-os szelepes zacskó
Ár: 8500.- Ft/kg, , Forgalmazó adatai

Bőséges mintát kaptunk, így volt lehetőség az alapos próbálgatásra ennél a blendnél. Egy sötét, olajos pörköléssel van dolgunk. A minta friss, a darálót a referencia ponttól durvább irányba kellett állítani. Igaz, az egy hét már szükséges volt utána menni, mert a lefolyás gyorsult. Semmilyen a decaf kávékra jellemző mellékíz nem tűnt fel, az hatalmas pozitívum! Eddig minden ilyen keveréknél kifejezetten zavaró, jól érezhető volt egy oda nem illő íz, amiről azonnal felismerhető volt, hogy decaffal van dolgunk. A crema bőséges, kitartott a fogyasztás végéig, nem lehet rá panasz. A színe a felső hőtartományban kezd a mogyorónál sötétebbet mutatni. De feltétlenül a közepesnél kicsivel magasabb hőfokot igényel, ott az ízekben kellemes gyümölcsösség érezhető a mogyoró és az étcsoki mellett. Feljebb srófolva a vízhőfokot eltűnik a gyümölcsösség, a csokoládé kakaósba fordul, és pörkölt mogyoróval kombinálódik. Igy kétféle jellegű kávét ihatunk egy blendből. Túl bonyolultnak sem nevezném az ízek összetettségét, de ez lehet, hogy a vegyi kezelésnek a hatása, valamennyit az íz összetettségéből veszít azzal a kávé, hogy koffeinmentessé alakítják. A testesség nem kirobbanó, de nem is érződik hígnak a kávé. Tejes italnak nem sziporkázik, ha a gyümölcsös jellegű kávét készítjük belőle, akkor jobb harmonizál a tejjel. Ez az első decaf kávé, amit bátran ajánlok fogyasztásra !

A kapott mintában a kávébab igencsak sötét pörkölésű, ám egyenletes. A szemeken olajosság, zsírosság is látható, kis mennyiségben nagyon picike kis bab is látható. A babok őrléskor kellemes illatot adnak. A keveréknek a középső-magasabb hőtartományba lőjük be a hőfokot, géptől függően, de a nagyon a nagyon forró vizet kerüljük. A krém színe aranybarna, mintázodásra hajlamos és nagyon szép vastag. A cukrot szépen tartja, a csésze oldalát megfesti. A kávé nekem egy nagyon picinyke kis cukorral ízlett a legjobban, az aromák ekkor jöttek elő a legszebben, Nekem. A kávé egy igen szerethető, kellemes íz világot hoz : diszkréten gyümölcsös, (tej)csokoládés és még egy piciny karamella és mandula aroma is érezhető a keverékben. Testessége kitűnő, csapoláskor a kávé szirupos, olvasztott mézszerűen folyik. Tejes italokban is jó a kávé, de igazán risztrettónak – eszpresszónak csillog, szerintem. Ha nem tudnám, hogy ez egy koffeinmentes minta, sosem gondolnám kóstolás alapján.  Semmi mellék íze nincsen, teljesen harmónikus az egész.  Kiváló választás ez annak aki koffein nélküli kávét szeretne inni, vagy csak egy késő esti kávénak keres keveréket! Bravissimo!  

Kíváncsian vártam tesztelésre az első koffeinmentes kávét. Régebben ittam már ilyet, de igazából csak annyi maradt meg bennem, hogy nem volt túlzottan kellemes élmény – még a gondolata sem merült fel, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljek vele. Talán most kár is volt magát a tényt előre elárulni, mert az ember agya önkéntelenül is párosítja a kellemetlen emlékeket bizonyos fogalmakkal kapcsolatban, azaz előítéletesek vagyunk. Bizony jó néhány csészével el kellett ahhoz fogyasztanom, hogy meggyőzzem magam az ellenkezőjéről: ebben a kávéban valóban nincs semmiféle kellemetlen mellékíz vagy utóíz. Ennyi bevezetés után térjünk a tárgyra. A szemek többnyire épek, majdnem egyenletesen sötét pörkölésűek, felületük erősen olajos. Emiatt kicsit félve kezdtem neki az első csapolásoknak, de szerencsére az ízekben egyáltalán nem jelentkezett hatása. Átlagosnál valamivel finomabb őrlési beállításokkal, és nagyjából közepesen magas hőmérséklettel érdemes elkészítni, a dózist pedig tanácsos a megszokottnál kicsit nagyobbra venni, nálam szimpla esetében 11g, dupla esetében 17-17.5g hozta a legjobb eredményt. A hibákat aránylag jól tolerálja, nem büntet, és az ízvilága a hőmérsékleti beállítástól függően széles spektrumban mozgott, és talán az alacsony hőmérséklet kivételével mindegyik kellemes, szerethető volt. Krémje viszonylag bőséges, állaga és olajossága nagyon jó, a csésze falára feltapad a klasszikus krémgyűrű, csak nagyon enyhe mintázódást mutat. A színe jól jelzi a hőmérsékleti igényt, mogyoróbarnánál sötétebbre nem érdemes csapolni, ilyenkor hajlamos megégni, de ne legyen aranybarnánál világosabb sem. Legjobb formájában karamellás, tejcsokoládés, pirított mogyorós, mandulás, zölddiós ízek jellemzik, bogyósgyümölcsös, talán leginkább csipkebogyóra emlékeztető ellenpontozással. Alacsonyabb hőfokon egy kicsit kiüresedik, testessége jelentősen csökken, és a mogyorós, földimogyorós, enyhén marcipános jelleg domborodik ki. A forróbb tartományokban a gyümölcsösség szinte teljesen a háttérbe szorul, szinte haraphatóan testessé válik az ital, megjelenik az étcsokoládé és a füstös fűszeresség, valamint a diós jelleg erősödik. Tejes italok alapjául is jó választás, különösen macchiátónak kedveltem. Amennyire óvakodtam tőle az elején a koffeinmentes “bélyeg” miatt, annyira megkedveltem a tesztidőszak végére: olyan is előfordult, hogy napi 5-6 eszpresszót készítettem belőle. Félre az előítéletekkel, ez a keverék a hagyományos koffeines társai között is állja a versenyt! 

Méretes arabica szemek alkotják ezt a blendet, a hibás, törött szemek száma elenyésző. A babok az átlagosnál sötétebbre vannak pörkölve, felületük fényes az olajkicsapódástól, ami nem ritka a koffeinmentes kávék esetében. A sötét pörköléstől masszív füstösségre, kesernyés, hamus ízekre számítottam, ugyanakkor bizakodtam is, mivel a Carraro név eddig még nem okozott csalódást.
A biztonság kedvéért alacsony hőfokról indultam, a hőcserélős Maximaticot jól visszahűtve. A kávé lefolyása szépen indul, egyenes egérfarokban folyik és a 25mp-nél picit gyorsabb lefolyás esetén durván krémesedik. A crema színe ilyenkor sárgásbarna enyhe mintázattal. A crema jól tapad a csésze falára, a cukor süppedősen merül alá benne és a krém kevergetés után is záródik. Az én ajánlásom szerint ennél a kávénál nem érdemes mogyoróbarna krémre hajtani, a magasabb vízhőmérséklet és a csöpögősen induló, lassú lefolyás nem kedvez a sötét pörkölésnek, az ital ilyenkor keseredik és kb a lefolyás felétől szőkülhet is. Az ízek terén nincs mit szégyenkeznie ennek a koffeinmentes blendnek. A Carraro zászlóshajó keverékeihez képest azért valamivel aromaszegényebb, de így is van benne élmény bőven: alacsony hőfokon vajkaramellás, mandulás, narancsos ízeket kapunk, egészen enyhe, még kellemesen füstös utóízzel, a gyümölcsösség a sötét pörköléshez képest szokatlanul erőteljes. Magasabb hőfokon, diós-narancsos süteményes az ízhatás, még feljebb már keseredik, a narancsosság teljesen eltűnik és inkább mandulás, diós és füstös lesz a kávénk, immár nem csak utóízében. Az italt kóstoltam cukor nélkül is, de nekem egy kevés cukorral jött be igazán, nagyon szépen egyensúlyba álltak az ízösszetevők a minimális édesítéstől és a gyümölcsösséget egy kevés cukor a nektáros irányba tolja. A kávé tejes italnak is kitűnő, finom lágy kapucsínókat készítettem belőle. Mivel sötétre pörkölt arabica blendről beszélünk, ezért kiemelem a gyors felhasználás fontosságát. Ne tároljuk hetekig a kibontott kávét, fogyasszuk el azt minél hamarabb! Az 1 hetes teszt periódus alatt jelentősen utána kellett menni az őrlővel a kávé öregedésének, de szerencsére komolyabb aromavesztés nélkül telt el ez az 1 hét, a kávé mindvégig élvezhető volt és még ma, a teszt leadásának napján is szög egyenes egérfarokban folyt le.